Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

1628-ban bizonyos kiadásai fedezésére az egri káptalan előtt 400 ezüst forintért elzálogosítja csetneki nemesi telkét Nehéz Mihály eperjesi harminczadosnak és nejének, Gas.tell Zsuzsának. Azon korotnok-ardói puszta házhelyet, mely övé és felesége, Hidy Erzsébeté volt, tőlük Vincze István és János sziliczei lakosok vették meg, kik 1770 június 30-án a szepesi kamara támogatását kérik az ehhez tartozó földek megtarthatására Szepesy László ellen. 0 Széchényi Juditról és Krisztináról, István leányairól azonkívül, hogy 1604-ben éltek, egyebet nem tudunk. Széchényi Pálról feljegyzést nem találtam, csupán az időrendi megegyezés miatt tartom István fiának. Nagy Iván említi meg a család ezen töredékét családtörténeti kézirataiban (IV. kötet, 212. 1.). Szerinte Széchényi felesége az 1664 körül élő Csébi Pogány Mária volt, Zsigmond és Zoltán Anna legidősebb leánya. Széchényi Péter István fia lehetett. 1647-ben Budai István gömörmegyei szolgabíró tanúvallatást eszközöl Hidy Ferencz és Széchényi Péter kérésére annak megállapítására, hogy Dobsinán, Hadován, Kisszlavoson, Újfaluban, Feketepatakon, Gönczön, Lehotán, Geczelben, Oktinán, Relléren, Felsősajón, Berdárkán, Pétermányban, Csetneken és Csákányban mely jobbágyokat zálogosított el annak idejében néhai Széchényi István Rákóczi Ferencz nek és felségének. Az említett birtokok egy része akkor Széchényi Péter kezében van. Erre a perre utasítja Rákóczi György Zsigmondot a teendők felől.

10

2 A vizsgálatot megindító Hidy Ferencz Széchényi sógora volt, Erzsébet nővérének férje. Úgy ő, mint férje 1687 előtt már elhunytak. Két gyermekök maradt kiskorú árvaságban, Gergely és Ferencz, kik 1689 őszén, miután nagybátyjuk, Hidy György 1685 óta Thököly táborában volt, gvámjokul Megyeri Gábort és nejét, Palugyai Annát fogadták el. 1690-ben Hidy Erzsébet tiltakozott az ellen, hogy bátyja Kut-Palka nevű szőllőjét Nagytolcsván, mely valamikor Vizeni Istváné volt, majd Rákóczi Ferencz és Zrínyi Ilona tulajdonába került, kiktől atyja 2000 forintért megvette, gyám jóknak átengedje.

15

3 Széchényi Mihály Pál fia 1695 október 2-án Csetneken kelt bevallásával korotnok-ardói puszta házhelyét 93 forintért zálogba adja Vincze Mártonnak. 1703-ban borait a szakmári hegyről