Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

Széchényi Mátyás leszármazását tisztázták 1840-ben akkor már Becskén élő unokái, kik hiteles írásokkal bizonyították, hogy nagyatvjok a czímerszerző György fiának, Györgynek fia volt. Mátyás korán visszatérhetett Nógrádba, a gyöngyösi emlékek mit se tudnak róla. Széchényi Erzsébet, István leánya 1715 november 2-án megy férjhez Schoda Mihályhoz. Széchényi Pál, Ferencz és Józsefről, István fiairól már említettük, hogy atvjok 1706-ban az ő nevökben is eljár. Széchényi József né 1707 április 9-én Gyöngyösön felhívja Hajdú Jánost, hogy az anyja által nek Hatvanban 10 forintért átengedett kertet adja vissza, de az alperes arra nem hajlandó. Anna nevű leányuk 1830 január 17-én született. Széchényi Lászlónak első három gyermeke a Lakatos Erzsébettel, a többi Kugyelka (másként Kauderka) Erzsébettel kötött házasságból származott; második neje 1787 július 15-én halt meg 56 éves korában. Gyermekei: Anna született 1751 július 11-én, Antal 1755 február 8-án, Apollonia 1759 május 15-én, Pál 1764 január 14-én. Széchényi Mihályt szintén az egyező körülmények miatt vettem László fiának, bár hasonló érvek szólnak a mellett, hogy Jánostól származhatott. Több gyermekét ismerjük : Pál született 1792-ben, meghalt 1799 május 24-én ; Erzsébetet 1813 november 21-én keresztelték meg; valószínűleg az ő fia volt az a Mihály is, kinek Kálmán nevű fia elhunyt 1861 augusztus 22-én háromhónapos korában a gyöngyösi 1912 számú házban. Atyja mesterember volt. Széchényi Teréz élete 82-ik évében mint Kiszel Ignácz özvegye meghalt 1838 január 2-án. A család ezen ága valószínűleg kihalt.

14

1 3. A Csehiekre átszármazott Széchényiek. Hogy a családnak egyik ága Gömör megyében telepedett le, már régen ismeretes volt. Említettük a mű elején, hogy Décsy Antal 1806-ban megjelent tanulmányában emlegeti, hogy Csetneken is éltek Széchényiek. A helyett azonban, hogy a család múltjának kérdésébe belemélyedt volna, a Rimaszéchyekkel hozta a családot