Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
időtől kezdve, mint Szécsényke és Becske történetében is láttuk, a törökök minduntalan kifosztották a szomszédos falvak lakóit. Léva környékét is már kétszer dúlta fel a török, írja Dobó István 1564 április 5-én a királynak, a szécsénvi, füleki és nógrádi törökök együtt támadják a bányavidéket. Balassa Ferencz nem védekezhet ellenök, kevés az embere, kéri a felséget, küldjön nekik mielőbb segítséget. 200 szécsénvi török katonával egy szorosban találkozott, jelenti április 22-én Zeleméri László, megverte őket. A Balassa János fogságába jutott török mondta el, hogy Zalatnát készültek felégetni. 1566 nyarán Svendi alapos győzelmet aratott ugyan a füleki, salánki és szécsénvi pogányokon, mindez azonban nem változtatott az előbbi állapoton. A következő évben Libercsey Kristóf dévényi kapitány azt írja Balassa Jánosnak, hogy Romhányi Péter kékkői kapitány jelentése szerint két nemes asszonyt, egy leányt és négy embert vittek fogságba, 12 lovat raboltak a szécsényiek. A várat, mint tudjuk, 1593 deczember 4-én a királyi sereg bevette. Fülek alól Szécsény alá mentek, írja Thurzó György a feleségének, a török nem várta be őket, hanem a vár és község felgyújtása után kivonult belőle. A tüz nem tett nagyobb kárt. A sereg még aznap Hollókőbe is bevonult. Deczember 9-én azt közli Thurzó, hogy a sereg a nagy hideg miatt szétoszlott, Szécsényt Thanhauser füleki kapitányra bízták. 1 1" Széchényi Márton Lajos nevű rokonával együtt ekkor állt be hadnagynak a várőrségbe. Thanhauser János német eredetű vitéz katona volt ki a vár felszerelésének jókarba hozatala végett fűhözfához folyamodott, de eredmény nélkül. 1594 elején írj a Nagy Ferencznek, hogy korábban is hallotta, most már bizonyosan tudja, hogy a török Szécsény ellen készülődik, a budai törökök már Becskéig jutottak. Őrsége igen kevés, azok is szökdösnek, a 200 murányi legényből alig maradt 40, a tótokból még kevesebb. Tőle több levelet ne várjanak segítségért. «írja meg Tapolcsányi uramnak, ha miel akarnak lenni, legyék, hol nem Isten neki, ha ugyan az ebeknek és az farkas hasára akarnak minket vetni, lássák, adjanak mind Isten előtt, mind ez világ előtt okot mindenről». A fülekiek is hihetetlenül silány helyzetben vannak, írja levele végén, a magyarok 80-an, a németek 50-en vannak az őrségben. 1601-ből ismer-
