Lukinich Imre: Podmaniczky család oklevéltára. II. (Budapest, 1939.)

LX VIII erdélyi vajda pártjához kötötte;'a váci és a nyitrai püspökök állásfoglalása pedig leginkább attól függött, ki a helyzet ura és különösen, ki van az ország főváro­sának birtokában. Ilyen körülmények között szó sem lehetett a püspöki kar egységes állásfoglalásáról. Tulaj­donképpen Podmaniczky Istvánnak kellett volna kezébe vennie az irányítást, mint a legrégibb és a korra nézve is a legöregebb püspöknek, azonban belőle hiányzott a kezdeményező erő és a mozgékonyság j 1 visszahúzódó természete is gátolta minden nagyobb tevékenység kifejtésében és így a püspöki kar tagjai a küszöbönálló királyválasztás esélyeit különleges helyzetük és egyéni érdekeik szempontjából mérlegelték. A közérdek itt is háttérbe szorult a magánérdekek mellett. A régi udvari és a régi köznemesi párt szervezke­dése azonnal megindult, mihelyt II. Lajos király halála kétségtelen bizonyosságot nyert. A Werbőczy István által irányított köznemesi párt fürgébb volt és mert olyan társadalmi osztályra támaszkodott, mely a célokat és a vezér személyét illetőleg évtizedek óta egységes volt, az október 14-i tokaji gyűlésen egyértel­műen Zápolyai János erdélyi vajda jelöltsége mellett foglalt állást, 2 s az ő nevével indult a meghirdetett székesfehérvári királyválasztó országgyűlésre is. Pod­maniczky István Országh János váci püspöktársával együtt a Zápolycii-párthoz csatlakozott, nemcsak azért, mert a Ferdinánd-pártiak szervezkedése ebben az időben még kezdeti állapotban volt, hanem bizonyára egyéni okokból is. A Zápolyai-család 1475 óta Trencsén, Illava, Kasza és Szucsa váraknak volt a tulajdonosa. Utóbb a liptói, árvái, turóci és a bajmóci uradalmakat is megszerezte 3 s ezzel olyan óriási birtoktestnek lett urává itt, az Északnyugati felföldön, mellyel szemben 1 „Homo devoto et che non molto se interpone ne le facende", írta róla Vincenzo Guidoto : i. h. 2 Fraknói V. : Werbőczi István életrajza. Budapest, 1899. 242.. s köv. 11. és Magyar Országgyűlési Emlékek. I. 6—7. 11. 3 Károlyi (János : A^trencséni vár. Trencsén, 1910. 48— 49.11. Chorényi József: Illava okmánytára történeti bevezetéssel. Trencsén, 1896. 22—23. 11. Fessler I. A. : Die Geschichten der Ungern etc. VI. 343. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents