Lukinich Imre: Podmaniczky család oklevéltára. II. (Budapest, 1939.)
érdemes volt a pert megindítani, mert Csejte, Jókő, Tapolcsány, Surány, Szécsény, Hollókő, Sirok, Szomolyán váraknak és a hozzájuk tartozó birtokoknak leánynegyede és azonfelül a jegybér volt a per tárgya. 1 Ez a per két évtizedig húzódott el, közben (1501) Podmaniczky Jánosnak a felesége, a pert tulajdonképpen megindító Lévai Cseh Borbála asszony is elhalt, 2 de Margit nevű leánya 1511-ben nádori ítélet alapján mindazt megkapta, amire édesanyja annak idején igényt formált. 3 Podmaniczky János azonban nemcsak felesége hozománya révén gyarapította örökölt vagyonát, hanem szerzemények útján is. Az mgatlan vagyon lévén az érvényesülés alapja és feltétele, mindenki vagyonszerzésre, vagy vagyona gyarapítására törekedett s ezt a célt békés eszközökkel, megegyezés útján, nem ritkán erőszakosan, a hatalmasabb jogán, sőt a törvény megsértését is vállalva igyekeztek elérni. A Podmaniczkycsalád története — a többi nemesi család történetéhez hasonlóan — a birtokszerzések, vagy a birtokszerzési kísérletek minden fajára vonatkozólag tartalmaz példákat. A családi levéltárak periratainak nagy tömege is arra mutat, hogy a birtokszerzés vágya, vagy a földéhség a társadalmi életnek mindenkor a legerőteljesebb mozgatói közé tartozott. A birtokszerzés tekintetében Podmaniczky János is hasonló volt kortársaihoz. Róla is azt állapíthatjuk meg, amit kortársai túlnyomó többségéről, hogy élelmesek voltak az alkalmak kihasználásában, fáradhatatlanok a jogcímek megszerzésében, kíméletlenek érdekeik védelmében s míg egyrészt meglepő élelmességet mutattak az ország legkülönbözőbb részeiben fekvő nagy uradalmak adományának kieszközlésében, addig másrészt éppenséggel nem voltak kényesek vagy válogatósak a jelentéktelen kisbirtokok vagy birtokrészek megszerzésében sem. Podmaniczky János trencsénmegyei birtokszerzé1 A nyitrai káptalan jelentése 1498 február 4. Podmaniczky-Oklevéltár. I. 310—313. 11. V. ö. Podmaniczky-Oklevéltár. I. 309. 1. 2 1501 december 7. Podmaniczky-Oklevéltár. I. 381. 1. 3 1511 november 11. Podmaniczky-Oklevéltár. II. 49— 59. 11. L. azonfelül Podmaniczky-Oklevéltár. II. 59. és II. 60—64. 11.