Lukinich Imre: Podmaniczky család oklevéltára. I. (Budapest, 1937.)

tur, optantes pro dictis talionem et recompensam vicissitudinis facere, ac tale honus serviminis ab eo eisque tollerare et minoreri, cum consensu ac propria voluntate inclitissimi principis Sigismundi regis Hungarie, domini nostri gratiosissimi, ab una hasta predicti serviminis ipsum Sylwanis

1 suosque legitimos successores absolvimus, quietamus et íiberamus, ut ipsi (!) suique posteri deinceps sacre corone necnon nobis ac nostris successoribus una hasta tanto (így!) modo servituri et familiari sunt astricti, hec ut tenentur, alii nobis dilecti ad servitia nostra per hoc se reddeant promptiores. Dátum et actuin Tharnauie, feria sexta post Penthecosten nostri sigilli sub appensione anno domini millesimo nonagesimo

2 nono. Jegyzet: Sandzylvogius (Zandivogius, Sandzivogius) kalisi palatinus személye ismételten foglalkoztatta a történetírókat. Katona (Hist. crit. regni Hungáriáé, t, IV. 11. p. 468—69.) és Fejér (God. Dipl. X. 2. p. 720.) halicsi palatínusnak tartja. Palacky Ferenc szerint (Geschichte von Böhmen. III. k. I. r. Prag, 1845. 134.1.) Sandzilvogius nem más, mint Stibor erdélyi vajda atyja. („Stibor von Stiboric, ein Sohn des polnischen Wojwoden Sudiwoj von Kalis.") Állítását azonban Caro kétségbevonja. (Geschichte Polens. III. Gotha. 1869. p. 249—50.) V. ö. Wenzel G. : Stibor vajda. Budapest, 1874. 7. 1. Sandzylvogiusról a következőket kell tudnunk : 1371-ben Nagylengyelország kapitánya lett. (Belowski: Mon. Poloniae Historica. III. Lwów, 1872. p. 651. Joannis de Czarnkow: Chronicon Polonorum. c. 15.) 1377-ben Nagy Lajos magyar és lengyel király „de capitaneatu praedicto amovit et terrae Cracoviensi in capitaneum praefecit." Czarnkow, c. 33. U. o. p. 678. Mikor Nagy Lajos anyja, Erzsébet királyné 1380 dec. 29-én elhalt, a király 1381 márc. 20-ra Budára hivatta a lengyel rendeket : „In qua conventione non de nobilium consilio omnium, sed quorundam suasionibus inductus, dispositionem negotiorum regni Zavissio episcopo Cracoviensi, Dobeslao patri dicti cpiscopi castellano Cracoviensi et Szandzivogio de Szubyno palatino Kalisiensi ordinandam commisit." Czarnkow : c. 47. U. o. p. 691. V. ö. Pór Antal: Nagy Lajos. Budapest, 1892. 470.1. Sandzylvogius utóbb Hedvig királyné hívei közé tartozott (Czarnkow ad a. 1383. U. o. p. 736—37.), de mikor 1384-ben személyesen megjelent a magyar királyi udvarban, hogy megsürgesse Hedvignek Lengyelországba való utazását megkoronáztatása végett, Erzsébet királyné egyelőre nem engedte vissza Lengyelországba, hanem őrizet alatt itt tartatta, de Sandzil1 Valószínűleg a latin Silvanus személynévnek -us, -is képzőcserével alakult származéka ; a név szláv alakúnak látszik. 2 Kimaradt : trecentesimo.