Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

ben vagy ötvenféle almát, huszonliáromféle körtét termelnek, a külső kertben Pető kapitány tervezete szerint 1000 darab olaszországi szőlőfajtát ültetnek el, 1817-ben a nádor kertészetéből is szerez be oltványokat s a pozsonyi Kunze József és Wimmer József kertépítőkkel állandóan levelezésben áll. 1812-ben 36 öreg tehén, negyedfű üsző 12, harmadfű 14, borjú 132, 2 bika, 47 tinó, a ménesben 12 öreg kanca, 9 csődörcsikó van, ezt oda fejleszti, hogy 1820-ban 192 tehén, 19 bivaly és 44 lóból áll az állatállomány. Emellett harmadik neje gorbói (Kolozs m.), serkei (Gömör m.), berendi és nádudvari (Szabolcsin.) örökölt vagyonát is kezelte. 1810-ben 16738 forintért megveszi a fiágon kihalt Kántor családnak Losonc mellett, a Daróc pusztára vezető útnál fekvő birtokát, amely Vh. jobbágytelekből áll. 1829, 1831, 1832 nyarát Bene doktor tanácsára Szliácson tölti. Baráti levelezésben áll kartársai közül gróf Széchényi Ferencnével, gróf Teleky Lászlóval, Ferenczy István szobrásszal és másokkal. Özvegye 1837 november 30-án gyermekeinek átengedi a Szilassy-vagyont, 1846 november 24-én írt végrendeletében azon kívánságát fejezi ki, hogy Pesten, az Üllői úton levő Aranyegyszarvú nevezetű és a Kalap-utcában levő Bádogkalapnak nevezett házait adják el, árukból 1000 forintot fizessenek ki unokájának Katalinnak, aki betegségében ápolta, minden egyéb vagyonát négy gyermeke örökölje.

12

0 Két évig tartó betegeskedés után 1847 március 11-én halt meg Budán, 15-én temették el Pándon. A család újabbkori tagjai közül kiváltak Szilassy József, a koronaőr fia, a tugári ág megalapítója, aki iskoláit 1809-ben Pesten végezte, 1811—12-ben Pozsonyban patvaristáskodott, 1813-ban atyja közbenjárására a nádor kancelláriájába került, azután Torna megyében szolgabíró, 1827-ben főispán, 1834-ben helytartótanácsi titkár, majd tanácsos. Érdemei elismeréséül a Szent István-rend vitézévé nevezi ki a király és megválasztják a dunántúli egyházkerület főgondnokává. A szabadságharc idején családjával együtt Buda ostromát a várban élte át, azután Tugárra vonult vissza, ahol 1849 augusztus 8-án báró Grabbé altábornagy csapatai a szép udvarházat porig felégették, gazdaságát feldúlták. Tovább fejleszti a pándi gazdaságot, alatta megy végbe 1845—1858 között Pánd úrbéri rendezése, amikor 116 zsellér van a birtokokban.'

2

1 Kétszer nősült, mindkét házasságából 12

0 Az Inczédy-íratok 1573-al kezdődnek és a családi lvt. 7976— 7979. csomójaiban találhatók. 12

1 Magyar kertész 1863, 3. sz. A pándi szüret, Pesti Hírlap 19Ü6 szept. 30.; A pándi kertészet története, Kertészeti Lapok 1909, 345—352.1. 577 37