Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
10. Bár a váci káptalan 1451 június 21-én kelt oklevelét 5 2 csak újkori, hibás szövegű másolatban őrzi a levéltár, mint a családtörténet egyik alapvető darabja, különös figyelmet érdemel. Elmondja az oklevél, hogy (Bátyai) Vince váci püspök azon értékes ezüstfélék fejében, amelyeket néhai sógora Szilasi Zágrábi Fábián halála után özvegye, az ő nővére Ilona reá bízott, de ő nővére beleegyezésével saját céljaira felhasznált, neki és gyermekeinek Györgynek és Ágotának átengedi a velük együtt szerzett és az örményesi pálosok szomszédságában levő budavári házát, pesti házát, Palotán, Sikátoron, Pilisen levő birtokait, az egész Hartyánteleke és Pánd pusztákat Pest megyében (primo quandam domum ex opposito ecclesie Beati Georgii martiris in civitate Budensi in vicinitate domorum fratrum heremitarum Sancti Pauli de Eörmenyes ab una ac relicte Joannis Kalmar dicti ab altéra partibus sitam et adiacentem, ac totales possessiones Palota et Sukathor vocatas necnon predia ad easdern possessiones spectancia et pertinere debencia omnino in comitatu Pestiensi existencia et habita . . . Aliam vero domum in civitate Pestiensi in vicinitatibus domorum Bartholomei acuparis ab una et relicte Demetrii sartoris ab altéra partibus erectam et constitutam, ac totalem porcionem possessionariam in possessione Pylys vocata, necnon totale predium Hartyanteleke, Pand in eodem comitatu Pestiensi existenti habitas). Az oklevélben említett Palota azonos Párdipalotával, a mai Rákospalota táján volt régi besenyő faluval, Sikátor Hartyánnak, a mai Újhartyánnak egy része, Pánd elsőízben fordulván elő, korábbi történetét is tisztáznunk kell. Pánd (Pang) 1275-ben, Tápióbicske határának megjárásánál fordul elő első esetben, 5 3 s egyrésze a besenyő eredetű Bicske fiai Timóté és Benedeké, s helynevei közül a Timoteuspácsa, Tagadópácsa valószínűleg a megszállók neveit őrizték meg. 1281-ben szintén szerepel mint Pag ugyanazon terület bejárásánál. 5 4 Egyrészét 1424 december 4-én Zsigmond király szerzi meg Pilis és Hartyánpilise pusztákkal Lévai Cseh Péter királyi főlovászmestertől Győredi Pabor István birtokaiért. 5 6 Hogy Szilasi Fábián Zágrábi ragadványneve mire céloz, nem tudjuk megmondani. 5 2 L. az oklevéltárban 768. sz. a. Itt említem meg, hogy Fraknói Vilmos a Századok 1899 évfolyamában Teleki X. 575. nyomán helytelenül nevezi Vince váci püspököt Szilassynak. 5 3 L. az oklevéltár 79. számát. L. u. ott. 101. sz. 5 5 L. az oklevéltár 606. számát.
