Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

Egyed váci püspöki helynök előtt, de sem okát sem következményeit nem ismerjük.

1

9 Az oklevelek szövegéből úgy vélem, helyesen következtetek arra, hogy a tanúként kihallgatott Farkas János nem testvére, csak rokona Gergelynek, aki viszont Hartyáni Jánosnéval együtt perelvén a Bugyiakat, testvérek lehettek. 1411-ben a Garai Miklós által Pest és Pilis megyék közgyűlésén végzett vizsgálatból kitűnt, hogy Pál fia Simon és Alberti László a néhai Felkeszii Balázs unokái,0 azért vettem Farkas feleségének az ő leányát. Az oklevél átírását kérő záradék három ivadékot sorol fel: Pál fia Simont és fiát Gergelyt. A Tamás ágából való Péter fia Jánosról 1417-ben azt olvassuk, hogy inárcsi egyik nemesi telkét negyven évre elzálogosítja a Hügyeieknek.

2

1 A Pest megye hatósága előtt 1418-ban lefolyt kis határsértési perben Farkas Pál és János Rádai névvel szerepelnek.

2

2 Egyelőre nem állapítható meg, melyik Rádáról ered az elnevezés, de Simon fiai közé soroltam őket, minthogy az oklevél szintén a család birtokában van. Bálintot, aki 1420-ban Hartyáni Albert szénáját Besnyőn lekaszáltatta, ugyanezen alapon vettem Simon fiának.

2

3 A család történetének egyik legérdekesebb darabja Hédervári Lőrinc nádornak 1438 június 14-én, ugyancsak Pest és Pilis megyék közgyűlésén kiadott oklevele, amelynek tartalmából kitűnik, hogy inárchi Farkasnak az ismeretlen nevű Petredinén kívül még két leánya is volt Nyuszt és Neste. A két leány rokonokhoz ment férjhez, Nestét Inárchi Nagy István, Nyusztot Inárchi Karácson vette nőül, mindkét házasságból utódok maradtak, akik az inárcsi és gödöllői birtokok megosztását kérik a nádortól. A tárgyalás folyamán bemutatott három oklevél ismeretlen anyagot hoz felszínre, s ezek alapján lehet a családfát Inárcsi Farkas két leányával és azok leszármazottaival kiegészíteni. Az 1374 június 4-én Imre nádor előtt megindult peres eljárásnak tehát tulajdonképen a befejezését jelenti a budai káptalannak másnap kiadott, már tárgyalt oklevele. Gödöllőről mindössze 1352-ből van adatunk, amidőn Poharas Péter abaúji főispán a neki adományozott birtokrészről Dénes fia György 1

9 Az 515, 516, 522. sz. oklevelek. 2

0 Az 533. sz. oklevél szerint. 2

1 Az 564. sz. oklevél. 2

2 Az 577. sz. oklevél. 2

3 Az 587. sz. oklevél.