Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

emleget az oklevél.

11

2 A bálvány szó értelmezése még tágabb körü. Szent István oklevele a veszprémi apácák birtokának határkövét nevezi így (meta lapidea, que wlgo baluan vocatur),

11

3 1227-ben Vica falu határában a tavat hívják balvanusnak, amelyet a Rába egyik ága alkot.

11

4 1233-ban II. Endre király Pethlend birtokot megosztván a Rábca mellékét nevezi bálványosnak.

11

5 1273 körül Vrbus hegyecskét (monunculust) írja az oklevél balvanusnak, 1393-ban Piliscsabánál a budai út mellett említik Ördögköveháta és Bálvánhát hegyeket, 1391-ben Bars megyében találunk Felsőbálváni és Alsóbálváni családokat stb. Ipolyi Bálpüspöki helynevet is (Heves m.) a bálvány szó rövidítésének tartja, az oroszlán összetételű helyneveket azonosoknak a sárkány nevűekkel: Oroszlánvár (Heves m.), Sárkányfalu (Fejér, Esztergom és Zemplén m.). A turul, griff régi neve a kerecsen, ebből erednek szerinte Kerecsend (Heves m.), Kerecsen (Bereg m.) falunevek.

11

6 A pogány emlékek pusztítását az egyház mindenképen szorgalmazza. Szent István a pogány Keán besenyő királytól elszedett kincseket az óbudai és fehérvári egyházaknak adományozza, második törvénykönyvében kimondja, hogy minden tíz falu építsen templomot s azt megfelelően szerelje fel. I. Endre 1047-ik évi oklevele a hamis istenek és szobraik elpusztítását kötelezővé teszi (falsos deos abrogare et simulacra demoliri),

11

7 Szent László király I. törvénye az ősök sírjánál bemutatott áldozatokat is bünteti. Elpusztították a kúnok, besenyők szobrait, pogány oltárait, nyomok mutatnak arra, hogy a régi áldozó-helyeket szamárkő, öszvérkő névvel jelölték és igen sok esetben a pogány templom vagy áldozó berek helyén, de legalább azok közelében építik fel a keresztény templomokat, a megszálló hely régi, esetleg pogánykori nevét felcserélik azon szent nevével, akinek tiszteletére a templomot felépítik. A megye területén kétségtelenül a királyi nemzetség által épített egyházak (regia capella) a budaőrsi (1236. Szent 11

2 A Pogányhegy bércén felkapaszkodván a Pogányvárra, ahol gödrök és halmok most is látszanak, amelyek emberemlékezettől fogva Pogánysiroknak hívattattak. Érseki eszt. világi lvt. Lad. 7. nr. 197—27. 11

3 Hazai okmt. I. 8. 1. Fejér C. D. III. 2. 333. 1. ns Zalai okit I. 33. 1. 11

6 Eredetije a Nemzeti Múzeum törzsgyűjt. 1391 szeptember 28. Ipolyi mithologiája, 226, 345, 500. 1. 1X

7 Ferdinandy Mihály — A honfoglaló magyarok művészi kultúrájának nyomai, Budapest 1934.