Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
Bankháza (1453), Lackháza (1457), Ilbő (1457), Agasegyház (1486, 1504, 1512), Vadas részben a szék, részben Pest megye területén (1512), Tetétlen (1520), a Dunán túl fekvő Inárcs (1521). Pilis megyéhez számítják Bajont, Ákospalotáját és Szamárdot (prope civitatem Strigoniensem) 1396-ban, Budát 1467, Horhyt (1507), Bogátot, Pesthez számítják Nógrádból Cirákot (1534), Zsámbokot 1461-ben Nógrádhoz, Kartalt 1516— 1520 közt szintén. A hevesmegyei határ felé eső Jánoshída 1426-ban Heveshez tartozik, 1715-ben Pesthez, 1854-ben visszakerül Heveshez; 1465-ben a király Kenderesykérésére Bőt, Kenderest és Hegyest átteszi Pest megyébe, 1471-ben Lőrinci kerül át Pest megyébe. Külsőszolnok felé, a Tápió mellett levő Ércegyházat 1456-ben Szolnokhoz számítják, manapság pedig a Tápió melléke Pest megyében van. y !' Lekend falu nevét Pence-re változtatva 1328-ban átteszik Szolnokba (1328). Az oklevél hiányos előadásából is kivehető, hogy a megye nem ismert befolyásnak engedve járult hozzá az áthelyezéshez. Nyárasapátot 1466-ban Szolnokhoz számítják, a három faluból alakult Jászkarajenő 1876-ban kerül át Pest megyébe. Csongrád megye is mélyebben belenyúlt régebben a megyébe: 1454-ben Péteregyházát és Töröttegyház területét amahhoz számítják. Azonkívül tehát, hogy a történeti megye a teljesen önálló Pilis és Pest megyékből, az időnként szintén megyei működést kifejtő solti székből és a csepeli ispánságból állott, amelyek magját eredetileg is a királyi birtokok alkották, az erős nemesi megye kialakulását késleltették egyéb okok is. Ismertettük a megye területén élő besenyők, jászok, kúnok kiváltságos helyzetét, mindezek egybeolvasztására kevés volt a megyében a városi elem. Amint a nemzetségi birtokok felaprózódása és a várbirtokok felosztása megkezdődik, a kevés birtokkal rendelkező nemesség vagy a külföldi háborúkban teljesített szolgálatok által igyekezik földjeit szaporítani, katonáskodik, vagy megyei és udvari szolgálatot vállal, és már a XIV. század közepétől kezdve betódúl Pestre és Budára. A művelődéstörténet külön, értékes fejezete lesz, ha majd elkészül a két város középkori élete kialakulásának története, valamint azon viszonyt is tisztázza a történetírás, ami a városokat a környező falvakhoz s a megyéhez fűzte. Ma még nem látjuk tisztán pld. azt, miért nevezték el a mai megye egyik törzsrészét Pestnek ? Volt-e valaha 9 9 Gyárfás i. ra. III. 648. 1.
