Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
Ez a terület a középkorban nagyjából azonos a maival. A kisebb változásokat a megye déli részéből kiindulva és balról-jóbbra haladva ismertetjük: Halas a XIII. század folyamán a bodrogi várhoz tartozott; a Bogyiszló melletti Dalocsát Bodrog megyében, 1270-ben az ábrányi ciszterciták kapják, Kákonyt pedig Pesthez számítják. A fejérmegyei határ a közbeeső solti szék miatt a legkevésbbé megállapodott. 9 5 1354-ben Lajos király dönti el, Bugyi Tivadar fiai pest- vagy fejérmegyei nemesek-e ? 1366-ban a megye nemeseit hallgatják ki Martonvásárnál történt birtokfoglalás miatt. 110 Bicskét 1344, 1369, 1373-ban, 1470-ben Berkit, Fejér megyéban levőnek írják, 1508-ban pedig pestmegyeinek ; 9 7 Diósdot, Gárdonyt, Iváncot, Tardost, Tárnokot gyakran Pest megyében említik az oklevelek, Varsányt V. László király 1453-ban helyezi át Pest megyébe. A solti szék Szent István korában két részre oszlott, az északit Pest, a délit Bodrog megyéhez számították. 98 Eredete kétségtelenül az Árpád és Magyar nemzetségek birtokával függ össze, s az 1569. évi 52. tc. létrejöttéig, amely Pest megyével egyesítette, mindig különálló területet alkotva Fejér megyéhez tartozott. Hogy azon megye főispánjai igazgatták-e állandóan, eddig nem volt kideríthető. Első ispánja 1333-ban László, aki János nádor megbízásából egyben fejérmegyei főispán is, de nincs adatunk arra, hogy utóda Máté fia Olivér, a királyné udvarbírája, 1336—1339 közt Fejér és Zólyom megyék főispánja a solti székben is működött; 1348ban Márton a szék főispánja, 1390-ban Udvardi Albert, bár ugyanakkor Ilsvai Leusták főajtónálló a pilisi főispán, 1393 —1396 közt nádor és fejérmegyei főispán. Ha Fejér idevágó adatának (X. 7. 344. 1.) hihetünk, 1431-ben Pál a szék első alispánja és Csornai Imre a szolgabírája. Ezek után csak Tetétleni László és Borsi Gáspár szolgabírák nevét sikerült fellelnem 1446-ból. Mátyás király uralkodása alatt 1470-ben Vozváni János és Doroszlói Benedek kalocsai várnagyok látják el a solti ispánság tisztét; később Szapolyay János nádor intéz 1498ban parancsot a meg nem nevezett solti alispánhoz és szolgabírákhoz, 1500-ban Paksi Albert és János ispánok, Nagy Máté szolgabíró. A székbe tartozó falvak: Halászi (1431), 9 5 Ezt figyelmen kívül hagyva az Anj. III. 408. lapján a szerkesztő nem tudja megérteni, 1337-ben Kuldo hogyan lehet Fejér és Pest megyékben egyidejűleg. 9 0 A veszprémi káptalan magánlevéltára, Bicske 1—2. 9 7 Károlyi János — Fehér megye története III. 569. 1. 9 8 Glázer Lajos i. m, 95. 1.
