Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
köztük 1453-ból Csapol és Szentlászló, Dömsöd, 1470-ből Gubacs adomány leveleit. 1467-től a Rozgonyiak jobbágyai felett a király személyes bírósága ítélkezik. 1499-ben Bakóc Tamás 1000 forintért zálogba veszi a család pestmegyei javait, 1519—1525 közt ifj. Rozgonyi János ága és a Báthoriak egymást többszörösen örökösöknek ismerik el. A birtokok így kerülnek a Báthoriak, az Alsólindvai Bánfíyak, a Kanizsaiak kezére. 7. Pest megye neve, kialakulása, igazgatása. A megye nevével első ízben Szent István király 1002ben kiadott oklevelében találkozunk civitas Wsagrad megjelöléssel. Úgy vélem, hogy Visegrád megye nem volt, mert megyének egyetlen későbbi oklevelünk sem nevezi, továbbá mivel a visegrádi várnagyok, ha egyúttal főispáni tisztet is betöltenek, Pilis megyében fordulnak elő, amint az alábbi táblázatból kitűnik. Nyoma sincs annak, hogy az Árpádok korában Visegrád megye volt és valamelyes megyei működést kifejtett volna. Valószínűnek tartom, hogy az oklevélben felsorolt Veszprém, Aba (Fejér), Colon, Hurhída és Visegrád megyék nevei a király egy korábbi megyei rendezésének töredékét tárják elénk, amelyből az első kettő tényleg létesült a tervbe vett névvel, a Zobor mellé eső Colont a király időközben a Hunt—Pazmánoknak adván a megyének kijelölt területet felosztotta Nyitra- és talán Bars megyék között, a szintén megyei központnak kiszemelt Urhída (Hurhída, Hurkud, Hurchuth) a Palásthyak kezére jutott, Visegrád pedig Pilis néven alakult meg megyévé. Fentebb már említettük, hogy a várat és királyi uradalmat is tulaj donképen Pilisnek hívták. 9 2 A kettőről szólva élesen el kell tehát választanunk a királyi uradalmat a megyétől, azért tárgyaltuk a kettőt egymástól különállóan. Pest város nevét 1171-ik évi oklevélben olvassuk először, a megyéé 1255-ben comitatus, majd 1275-ben parochia Pestiensis alakban fordul elő. Ritkább azon eset, amikor a két megyét egynek veszik, így 1342-ben Békásmegyerről azt írja az oklevél, hogy Óbuda mellett (in comitatu Pestiensi seu Pilysiensi) van. 9 3 Arra is van példa, hogy districtus castri Pestyensis-nek írja az oklevél a megye területét. 9 4 9 2 Nem látom indokoltnak tehát azon elméletet, hogy Visegrád megye az elődje volt és nagyobb Pilisnél. Glázer — Fehérmegye tört. 93.1. 9 3 Eredetije Dl. 3524, érdekes, hogy az Anj. IV. 270. lapja a seu Pilysiensi szavakat elhagyta. 9 4 Dl. 5581 és 5582 (1367).
