Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
Az adatok összevetéséből látjuk továbbá, hogy a katonáskodó besenyőket általában őrsöknek nevezik, amely elnevezés talán a pogánykori tanor-ból fejlődik ki. Az Órs rendszerint szintén nem azonos a települők gazdasági központjával és nagyobb fejlődést csak a közlekedő utakhoz közelebb eső, tehát a várispánság szempontjából hadászatilag is íontosabb helyeknél látunk, így a megye területén a Nyírség, Őrség falvak eltűnnek Párdi = Rákospalota és Rákosszentmihály között, Gödöllő és Hatvan kifejlődenek, Besnyő viszont elmarad; lejebb a gyóni országos úttól balra Inárcs felé eső, Besnyővárt a körülvevő mocsárban és fák sűrűjében alig tudjuk ma már kivenni. Szembetűnő az is, hogy a besenyő telepek közelében mindenhol megvan a keresztény térítésre emlékeztető monostor vagy királyi kápolna (Zsidó, Ákos, Tenyő, Ócsa monostorok, Szentlászló egyháza Párdi mellett), s hogy a besenyők a XIV. századba belenyúlva gazdálkodnak a megosztatlan szállásbirtokokon. Hogy a megosztás milyen nehezen ment végbe, a Bicskeiek nemzetségi okleveleiből látjuk. Kiváltságaik nagyjából megegyeznek a kánokéival. A legrégibb oklevél, amely a besenyőkről szól, a garamszentbenedeki apátságé 1075-ből. 0 7 Eszerint I. Géza király a konventnek adja az udvardi (Komárom m.) és taszári (Bars m.) besenyőket. Tagányi ezt úgy magyarázza, hogy csupán a föld adományozásáról van szó, mert a besenyők szabad emberek, a király sem adhatta őket akaratuk ellenére másnak. A jelzett helyről talán átmentek máshova őrszolgálatot teljesíteni, taszár egyébként ácsot jelent, tehát Barsban talán 20 ács-családot kapott a konvent. 0 8 Helyzetüket jobban megvilágítja Gyula nádornak 1222. évi oklevele az árpási besenyők ügyében: a nádor fennhatósága alá tartoznak, ispánjukat az nevezi ki. Az ispán maga választja ki udvarbíróját; fizetnek az ispánnak három évenként 2 ló után 6 pensát. Ispán csak egyszer lehet valaki közülök. 0 9 Földjeiket örökjoggal birják, személyükben szabadok, vám és dézsma tekintetében is bizonyos előnyt élveznek, később néhány családot felvettek az országos nemesek közé. 1270-ben V. István király meghatározza, hogy a monyorósdi kir. besenyők mit tartoznak adni a maior 6 7 Dedi eciam villám bissenorum ad arandam, nomine Tazzar super Sitoua, cum terra XX. aratrorum etc. Aliam villám hudwordiensium bissenorum ad arandam super eandem aquam Sitoua cum terra 72 aratrorum. fi 8 Történelmi helynévmagyarázatok, Föld és ember, 1922, 229. 1. 0 9 Magyar tört. tár II. 19. 1. 449 29
