Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
nak továbbra sem akarják a vámot megfizetni. A Rákos nyugati partját azalatt a földben szűkölködő pesti polgárok beültetik szőlővel, elnevezik Kisjenőnek és igyekeznek a megművelt földeket tulajdonul megszerezni. 4. A besenyők a megye területén. A besenyők nevére vonatkozólag a néhai Gombocz Zoltán azt írja, hogy a török nemzeti hagyomány szerint a legendás Oguz kán 24 unokájától származik az oguzok 24 törzse, s hogy Kök kán második fiának, tehát a 14-ik oguz törzsnek neve bicene volt, ez lehet a besenyők nevével azonos. A bece alapszót ugyanis a törököknél kilehet mutatni és mint személynév a kazároknál, besenyőknél és kunoknál is előfordul. Becse helynév csakugyan előfordul a Csepel szigeten is/"' A honfoglalásról szóló kútfők a besenyőket bedsenekijje, bedsnak, besseni, bessi, bisseni, bysseni, kangar, pecenaci és picenati elnevezéssel jelölik meg, ezekhez Tagányi Károly hozzásorozta a Pecsenéd, Pecsenyéd, Gáta és Káta helyneveket, az oláhoknál szereplő pecsenyaga-t, feltételesen a kún Úz és Oroszi helyneveket is, de ide kell soroznunk a hevesmegyei Boconád nevét is, amely szintén ősi besenyő megülés. 5 1 Konstantinus császár műve 37-ik fejezetében elmondja, hogy a besenyők a történeti időben az Atel folyónál és a Geekh (= Jaik = Ural)-nél laktak a mazarok és az úz (=== kún) nevű nép szomszédságában. Mintegy ötven évvel Konstantinus előtt az úzok a kazárokkal szövetkezve a besenyőket kiűzték földjeikről, s az utóbbiak így jutottak a turkok földjeire, s onnan viszont ezeket űzték ki. Ezen turkok alatt a forráskutatók a kazárokot értik. 5 2 Konstantinus szerint a besenyők földje, Patzinakia 8 kerületre oszlik, ezeknek nevét Német Gyula azonosítja a törzs nevével: 1. Extim = árdim, jawdy—árdim = érdem, erény, törzsfője Maitza. 2. Tzur =csur, kliarc—csűr —. kékkúr, tisztség, törzsfője Kuel. 3. Gyla = jula, kábuksyn — jula = fahéjszínű jula, tisztség, törzsfője Kurkula. 5 0 Magyar nyelv 1912, 295., 1915, 281. 1. 5 1 Magyar nyelv 1913, 263. 1. Bojnicic Iván a horvátországi bisen szót Besenovac-ból származtatja. Turul XIV. k. 141. 1. Kázsmárki István idevágó cikke (A besenyők és úzok) a Magyarság 1930 október 12-i sz, 5 2 A magyar honfoglalás kútfői 115. 1.
