Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

várról tud a hagyomány, Érsekcsanádon, Hartán burgus volt, Királyvár a Szentendrei szigeten szintén római eredetű lehet; Páty is, Pazanduk, Tebora és Tebesere Aquincum helyén épültek, Pilisszentkeresztet Pelusiumnak hívják, Solymáron római várat ástak ki, Szigetmonostor állítólag Cellarius volt, Sződőn várdombot emlegetnek, Szentendre, Torbágy, Tinnye, Ürbő és Üröm, Vác kapcsolata a római kultúrával köztudomású. Az utak védelmét szolgáló földvárak körüli településre mutatnak Cegléd, Dusnok (Kisvárad, Nagyvárad), Felsődabas, Irsa, Gomba, Kóka, Kúnszentmiklós, Maglód, Mogyoród, Nagykőrös, Ócsa, Pécel, Szada, Tápióbicske, Szecső, Szele, Szentmárton, Uri, Üllő (Zsaróka földvár), Váckisújfalu, Vácszentlászló és Valkó. A megtelepedés az említett okból kifolyólag nem felelt meg mindenhol a honfoglalók igényeinek. Ebből magyarázható meg, hogy Csepel község kétszer változtatta meg helyét, a valószínűleg római őrtorony mellett volt Csobánka helyét most Ócsobánka névvel jelölik meg; Dány 1272 óta harmadik helyén van; Dunaegyháza valamikor egészen a Duna mellett volt, onnan 1680 körül költözött át a mai helyére; Dusnokon ismeretes Ófalu; Érsekcsanádnak a római burgus körül élő lakói 1811-ben hagyják el régi helyüket, Felsődabas se a régi helyén van, Gyón eredetileg a Telek nevű dűlőben feküdt, Szalk régi templomának romjai közelebb vannak a Dunához, mint a mai falu. Tápiószele eredetileg a Tápión túl volt, ahol most Kisfalu van, Tószeg régente a Nagytelek tó mellett feküdt, legrégibb részét Tabánnak hívják. Az oklevelek megőrizték néhány falu ősi nevét is: Apostol — Apostag, Bankháza = Hazugd, Barabásháza = Mindszent, Bial = Szentkirály, Boldogkáta = Szentlőrinckáta, Dunaegyház = Tolvaj (?), Felsőhartyán = Kakucs (1456), Hártyán = Sikátor, Istvánháza = Ivánháza, Jakabháza = Soroksár, Királyszántó = Kisszántó, Kisszentmiklós = Őrsszentmiklós, Lekend = Pence, Pardypalota = Rákospalota, Tótgyörk = Galgagyörk, Vach — Szigetszentmihály — Szigetcsép. 2

7 Igazolja ez Anonimus állítását a megyeri átkelésről. Révhelyi Elemér ezt elveti (Tanulmányok Budapest múltjából IV. 42. 1.), viszont Prinz Gyula a pesti átkelést nem tartja valószínűnek. A megyeri rév igen fontos közlekedési hely marad a középkor végéig, szemben Pomáz mellett hatalmas — mostanában feltárt római erőd védte a hídfőt és átjárót a hegyekbe, s a híd budai oldalán Szék és Léi falvak között szintén piarc (fórum Geyse regis) volt. Nem áll tehát, hogy „nem volt forgalmi és kereskedelmi jelentőségük a Névtelen korában sem".