Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

ben 500 forintért eladja Bakai Demeter diáknak. (Királyi könyvek I. 128. 1.) 1492. 1528 május 20. A budai kpt. jelenti I. Ferdinánd k.-nak, hogy Soklos-i Miklós kanonok által a k. május 14-én kelt parancsára Podmaniczky Ferencet kisszántói udvarházában megidéztette, mivel Ferenc sági prépost, mint a szigeti Szentmihály-prépostság gondozója panaszát igaznak találta, hogy Borosjenőnek a török által történt elpusztítása után (post cladem et periculum huius regni nostri ac eombustionem dictae possessionis Borosjeneo per Turcos factam) Podmaniczky jobbágyai apródonként 200 frt értékű fát kivágtak a prépostságnak a borosjenői plébániatemplom mellett fekvő erdejéből és abból maguknak házat építettek. (Hevenesi G. kéziratai III. 57. 1) 1493. 1528 június 15. A váci káptalan jelenti Báthori István nádornak, hogy Mária k.-nét Csepelszigetén megidéztette, (Mariam reginam personaliter non repertam, de domo habitationis suae sive curia sua nobilitari) mivel a budai kpt. panasza szerint az ő parancsára 1524 november 1. körül Wacy Tamás óbudai bíró, Kewncel Lőrinc, Halaz János és óbudai jobbágytársaik (csupa magyar nevű) fegyveresen rátört a kpt. Thopsa birtokára (manibus armatis ad praedium dicti capituli Thopsa nuncupati in comitatu Pilisiensi adiacens) betörtek, ott a kpt. erdejét kivágták, 400 frt kárt okozva ezáltal a kpt.-nak. Az oklevél alján olvasható feljegyzés szerint a k.-né az idézésre nem jelenvén meg, a pert elvesztette (incattus non venit, ideo convictus). (Magyar Tört. tár XII. 100. 1.) 1494. 1528 június 24, Buda. Ferdinánd Gúti Ország János váci püspök és a budai káptalan perében megjáratja Fót és Mogyoród közt a határt. 'Primo utputa unam penes quendam lapidem magnum alias pro signo metali dictae possessionis Monyorod in terram deíossum est Iocatus, ubi scilicet metae earundem utrarum possessionum Folt et Monyorod cum metis nobilium de Chemer terminarentur. Aliam versus plagam agricolarem in summitate cuiusdam montis inter rubeta, tertiam pertranseundo viam Tharchanyvth dictam in latere cuiusdam alterius montis, quartam in planicie eiusdem montis, quintam penes quasdam duas arbores quercinas in prescriptis literis annotati conventus ecclesiae Cruciferorum Chokaffa alio nomine Zarkaffa nuncupatas et sextam ultra montes Sobtakmal et Rusamal apellatos et quoddam praecipitum Zentjakabzurdoka vocatum in planicie existens et bene apparens.