Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

1490 február 14. A fehérvári keresztes kvt bizonyítja, hogy Rozgonyi István birtokrészébe: Irswazeg negyedrészébe, Paagh és Zenthgyewrgytheleke pusztákba 52 frt kölcsön fejében Zeplak-i Bathka László fiát Mátét zálogjogon bevezette. (Eredetije Dl. 19627.) ' 1142. 1490 március 9. A budai kpt. előtt ns. Mykebudai Symonfy László Dan b. negyed részét 45 ar. frtért elzálogosítja ns. Dan-i Nagy Zsigmondnak. (Eredetije a Szent-Iványcsalád levéltárában.) 1143. 1490 március 17. Buda vs. hatósága előtt (Thomas Memgos dictus iudex iuratique cives castri novi montis Pesthiensis) a néhai György balistipar leánya Borbála, Rupert aranyműves felesége férje iránt való szeretetből átengedi neki az atyjáról örökölt háznak és a kánai promontoriumon levő szőlőnek szintén ötöd részét. (Hártya eredetije az esztergomi kpt. országos levéltárában.) 1144. 1490 május 5, Buda. Corvin János herceg Kerekegyház [Kerekeghaza) pestmegyei b. és Nagyiván (Naghiwari) b. fele részét Heves megyében visszaadja (Nagylucsei) Orbán egri pknek és kincstartónak. (Hártya eredetije Dl. 19644. Hasonmása: Schönherr — Corvin János élete 122. 1.) 1145. 1490 május 28, Buda. Beatrix kné Harazthy Ferenc Szörényi bán érdemeinek jutalmazására Örkény (Ewrkeri) knéi bt. Pest megyében, amely az óbudai knéi várhoz tartozott, attól elkülönítvén neki adományozza. (Eredetije a Forgách cs. levéltárában.) 1146. 1490 június 17. Az országnagyok végzései: (6. pont) Gyula vs., Maroth, Chewrewgh, Soklos, Salmar, Baynwc, Lykowa, Arwa, Sclabyna, Zthrobko, Sáros, Chew várak, Laak, Gara várkastélyok, Donathornya Fwthag, Debrecen, Thwr, Warsan, Halas városok, Sambok, Thewk és Perbar falvak tovább is Corvin kezén maradjanak. (Átírja 1490 július 31-én II. Ulászló. Hártya eredetije Dl. 19657.) ' ' 1147. 1490 július 13, Buda. Beatrix kné meghagyja az ország kapitányainak, hogy Inárchi Miklós diák, Sary-i János és Barnabás, Lossonci László familiarisainak birtokait a jogtalan támadók ellen védjék meg. (Eredetije a Kende-család levéltárában.) 1148.