Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

pes és felesége Alliayt rokonai beleegyezésével a Pazanduk faluban levő Tebesere szőlő fele részét 7 m. eladják Gergely papnak, az óbudai B. Szűz kápolna kanonokjának. A szőlő másik felét rokonaik Szalont (Zolounth) leányának adták hitbér gyanánt. (Ered. a Palásthy cs. lvt., Budapest oki. I. 216. 1.) 108. 1283. IV. László k. jóváhagyja a Rátold nemzetség tagjainak birtokosztályát Pozsega, Somogy, Veszprém, Szabolcs és Zemplén megyékben levő birtokaikra, amidőn a pestmegyei Ratoldot a benne levő egyházzal Leusták fiai Lóránt és Dezső és rokonaik kapták. (Garai Miklós ndr. 1430. ítéletlevele alapján átírja 1435-ben a bácsi kpt. Ered. a Rákóczi lvt., Wenzel XII. 382. 1.) 109. 1284 február 23. V. László k. a köztük folyó perben ítélvén a budai kpt. határjárása alapján Pótharasztját (Poudharaztha) Miklós vajda fiának Miklósnak, Füleharasztját (Phűesharazthá) pedig Gulcus fiainak Tamás, Salamon, és Mihálynak ítéli oda. (Ered. Dl. 1171, Wenzel IX. 382.1.) 110. 1284 február 25. Az esztergomi kpt. előtt Ladomér esztergomi é. Szék (Zeg) b. fele részét, mely szomszédos Léllel (.Leel), amelyet Leeli János racione decimarum per eum non solitarum az esztergemi érsekségnek adott, viszszaadja a néhai Leeli János fiának Lőrincnek, rokonainak, akik igy Szék keleti felét kapják vissza, a nyugati tovább is az érsekségé marad. A keleti rész közötti határ leírása: Prima siquidem meta incipit in loco íori Geyse regis, ubi sünt erecte due nove mete iuxta metas antiquas. Jnde tendit directe versus meríti iem ad Danobium, ubi sunt due nove mete in quadam insula Zeg vocata, per quas eciam metas dividitur et separatur ab invicem pyscatura usonum memorata, assumpmentibus et obligantibus se insuper partibus super t'acto predicte pyscature seu terre unquam ullo tempore contra invicem reciprocam movere quescionem. (Eredetije a prímási világi lvt., Knauz II. 176. 1.) 111. 1284. A budai kpt. előtt a Borosjenőbe {de villa Burs Ienew) való Albeus fia Péter a maga és rokonai nevében az u. ott a falu alján (wlgariter folwalya), levő szőlőjét Erzsébet hgnő és Borosjenői Tamás szőlői közt 9 m. eladja testvérének Imrének és Hedrik és Domonkos fiainak. (Knauz II. 190. 1.) 112.