Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)

nes filius Gerardi de

1 Bud ac altér Johannes Zay de Chemer, Anthonius de Zazhalom, iurati assessores, item Ambrosius de Pylys, Andreas de Dabas, Albertus de Petliery et Mychael de Dyod iudices nobilium) bizonyítja, hogy a megye közgyűlésén Kezy-i Benedek özvegyét ns. Anna asszonyt Bogard-i Péternét más gonosztevők között levelesítették {inter ceteros nocivos homines iuxta sue culpabilitatis excessum proscripsissemus), a lajstromot a királynak átadták, de mivel az ország szokása megkívánja, hogy a k. vagy helyette kiküldött elnöklő a levelesítettek egyikét az esküdteknek kegyelemre ajánlja, ők Anna asszonynak és urának kegyelmet adnak, őket a levelesítés következményei alól mentesítik. (Eredetije 14 rányomott pecsét töredékével Dl. 16512.) 937. 1467 március 30, Pest mellett. I. Mátyás k. Pest és Pilis megyék közgyűlésén Hydegkwth-i Trombitás Péter özvegye és íia László kérésére bizonyítja, hogy Hidegkút birtokot emberemlékezet óta békében birtokolják. (Eredetije a N. M. törzsgyűjteményében.) 938. 1467 április 1. A budai kpt. előtt Inárchi Lázár Miklós fia György fia Miklós inárcsi egyik birtokát a rokoni kötelékből kifolyólag átengedi ugyanazon Lázár Miklós leánya Klára fia László három leányának Borbálának, Margitnak és Dorottyának. (Hártya ered. a N. M. törzsgyűjtem.) 939. 1467 április 6, Pest mellett. I. Mátyás király Rosd-i, másként Rosny-i Miklós fia Gergely és leánya Katalintól, Zygeth-i Pobor Imrénétől származó Zsófia kérésére, akik azt állították, hogy Thah b. fele őket illeti meg, felhívja István dömösi prépostot és testvérét Pétert, igazolják, mi címen bírják a fenti birtokot. A Rosdiak nevében Buxa-i Tamás, a perbevontak részéről pedig Zynthe-i János diák ügyvédek jelentek meg. (Eredetije Dl. 16513.) 940. 1467 április 9. A budai kpt. előtt Alagi Mihály fia Bereck és Miklós fia Miklós, bár Pest és Pilis megyék utóbb tartott közgyűlésén pert indított Miklósék ellen, hogy Chath pestmegyei birtokra vonatkozó okleveleit jogtalanul tartják vissza, hogy Alagon két jobbágytelket elfoglaltak, hogy Sarkewzfelde alagi br. hasznát elszedték, abban egyeztek meg, hogy fogott bírák ítéletét kérik ki, akik a helyszínen állapítják meg, kinek van igaza. Ha a felek nem tudnak megegyezni, a budai bíróság dönt ügyükben. Amelyik fél pedig nem jelenik meg, pervesztes lesz. (Eredetije Dl. 16520.) 941.