Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.)
mébe fogadta azon perben, amelyet Zekchew-i Hercheg Péter és fiai László és István indítottak ellene amiatt, hogy Zsámbékot a fehérvári kpt. földjén építette fel (pretextu cuiusdam castelíi sui Sembech vocati asserens ipsum in facie terre capituli ecclesie Albensis in ipsorum preiudicium fore constructum et edificatuin). (Papír ered. Dl. 8968.) 499. 1405 március 8, Buda. Zsigmond k. Kaproncha-i Miklós fiát András diák budai polgárt és testvérét Gergelyt és rokonát Pál fiát Pétert megnemesíti és nekik adja a Tétény pestmegyei birtokban levő királyi jogokat. (Hártya eredetije a Kapy es. lvt., 1405 március 15-én ünnepélyes alakban kiállítva u. ott.) 500. 1405 március 26. Buda vs. hatósága (Petrus Ranczan bíró és az esküdtek) előtt István felhévízi molnár (molendinator) tétényi dunai malmát (quoddam molendinum suum in territorio ville Theten in fluvio Danuby habitum) 128 forintért eladja Kaproncza-i Thethen Miklós fiának Andrásnak. (Hártya eredetije a Kapy cs. lvt.) 501. 1405 április 25, Buda. Zsigmond k. Kevi királyi városnak Szűz Mária ünnepein, az ünnepeket megelőző és követő napokon a plébánia templom mellett vásárok tartását megengedi ugyan azon jogokkal, amelyekkel más királyi városok élnek. (Magdics István — Diplomatarium Ráczkeviense, Székesfehérvár 1888, 1—2 1.) 502. 1405 május 6. Garai Miklós nádor bizonyítja, hogy Pest és Pilis megyék április 27-én Szenterzsébet falu mellett tartott közgyűlésén György óbudai bíró az ottani apácák nevében bejelentette, hogy az apácák Harazth nevű rubetumát, amely Kapla-i Dezső, Pelbart Leustach fiai György és Peter Kewres birtoka, továbbá Kechkemeth és Cegléd birtokok közt fekszik, a nevezettek elfoglalták. A két megye nemesei a nádor vizsgálatára kijelentették, hogy amikor Kewres a fenti három birtokosé volt, Harazth oda tartozott, egyebet a dologról nem tudnak. (1424 április 4-én András diák kérésére átírja a budai kpt. Eredetije Dl. 9037.) 503. 1405 május 6, Szenterzsébet. Garai Miklós nádor bizonyítja, hogy Pest és Pilis megyék közgyűlésén Báthéi Tamás fia János a maga és gyermekei János, Miklós, Kata és Magdolna nevében és Budai Bemard fia István, ennek leánya Ilona részéről tiltakozott az ellen, hogy Tétényi Péter és 121 8/a