A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei. I. 1241–1526. (Budapest, 1906.)

mányaink mostohán számolnak be; a fenmaradt néhány száraz jogügylet vagy hatalmaskodás életük és működésük egyetlen emléke gyanánt kevés és igazságtalan. De a gyakorlati igények szempontjából őrizett levéltárakban leginkább azon okmányok maradtak fenn, melyekre jogok igazolása szempontjából volt szükség, a családtagok életére és viszonyaira vonatkozó emlékek pedig a megsemmisülésnek adattak át. Hozzájárul, hogy az itt közölt oklevelek túlnyomó része még a XVII. században leányágon idegen kézbe került, és onnan egy hosszas per eredményeként csak a mult század elején jutott a családhoz vissza. Természetes tehát, hogy csak a birtokok tekintetében fontossággal bíró oklevelek őriztettek meg, a többi pedig mint ccnihil valet)) kevés gondozásban részesült. E körülmények magyarázzák az okmányok szűk körét, főkép a birtokokra és a megőrizendő, igazolást kivánó jogokra vonatkozó tartalmát. A mi e körön kívül esett, mint a nemzetség többi ágaival létezett és a házasságok czímén keletkezett kapcsolatok emlékei, a történeti és mívelődéstörténeti tekintetben annyi fontos adatot őriző levelek és iratok közül csak kevés maradt fenn. A család egyes tagjainak szereplése a hadviselések terén, — a mit nemes úr el nem kerülhetett, — továbbá a király körül és a közélet és a közszolgálat mezején végezettek a levéltár irataiból ki nem derülnek, azoknak nagy részét visszahivhatlanul a feledés fátyola takarja.