Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

Ezért Boszniának, mint önálló szervezetnek, el kellett múlnia, még ha erősebb kezű, nagyobb tehetségű király áll is az élén, mint István Tamás (1441 —1461), az Osztója fia. Valamint bizonyos az is, hogy Bosznia területén kellett végbemenni a magyar-török leszámolásnak, mely vagy elzárja a török elől a nyugati kijárót, ha győz a magyar, vagy Konstantinápoly parancsol ezen a bástyán már Mátyás alatt, ha ez megveszti a háborút. Mindezt a lefolyt eseményekből ma világosan látjuk: ez folyt a pragmatikus fejlődésből. Mátyás király mindezt érezte, s a szükséghez képest a maga módja és tehetsége szerint irányította. Mátyás király bosnyák politikájába bizonyos családi hagyomány is belejátszik. 0, hogy modern nyelven szóljunk, „mint Hunyadi van engagirozva" a bosnyák királylyal szemben. Hiszen István Tamás bosnyák király 1444 jún. 2-án kelt oklevelélben elismeri, „hogy a mi kegyes urunk, Ulászló, Isten kegyelméből Magyarország és Lengyelország stb. királya, Hunyadi Jánosnak, egyebek közt erdélyi vajda s urunk Ulászló király főkapitánya őnagyságának tanácsára, jóakaratából és rendelkezéséből ünnepélyesen minket Bosznia királyának ünnepélyesen megtett és megerősített"

1 (instituit et confirmavit). Nem akarjuk itt a bosnyák királynak a Magyarország és Bosznia közt abban az időben fennállott közjogi viszonyra vonatkozó saját kijelentését elemezni, hiszen a szöveg világosan szól. A személyes vonatkozást ragadjuk ki belőle, mert nyilvánvaló, hogy a bosnyák király, a saját bevallása szerint, Hunyadi János teremtménye. Ezzel megkapjuk Mátyás király e kérdésben tanúsított subjectiv magatartásának is a kulcsát. Nem csupán souverainitásának érzése, nemcsak állampolitikai okok, de dynastikus traditio is irányítja eljárását. Igaz, hogy 1458-ban a magja ennek a vele kezdődő dinasztiának még csak alighogy megfogamzott, ezért ha alá 1 Legújabban kiadatott a „Studien zur Geschichte Bosniens und Serbiens im Mittelalter" czímű munka oki. függ. XXXIII. szám alatt. Ebben a fontos oklevélben mintegy viszontbiztosítás foglaltatik Hunyadi János személyére nézve, ha netán menekülni kénytelen. A király menedékhelyet biztosít neki s ígéri, hogy évente 3000 aranyforintot fizet n»ki.