Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

országában vannak; mert abban az országban manichaeus eretnekek vannak. Hiába buzgólkodtak a raguzai papok. Rá akarták venni az eretnek és szakadár bosnyákokat, hogy küldjenek Bázelbe követeket, de három szláv püspök: Djedgost, Starac és Strojnik, a kath. egyház legdühösebb ellenségei, rémítgetésekkel visszatartották a már-már ingadozó királyt.

1 Ez a három patarén előljáró megakadályozta a katholiczizmust akkor, a mikor a török még nem lett teljesen urává a helyzetnek. Az európai közérdeklődés ekkor még nem irányult annyira a Balkán felé. 1436-ban hiába beszélt Zsigmond király az iglaui ülésen a török veszedelemről, a rendek — sajnálkoztak.

2 Mindamellett a katholikus propaganda a szemmellátható török veszedelemre való utalással, kitartásával s a pápák segedelmével, ha lassan is, de terjed és gyökeret ver. A cuius regio eius religio elvét megtapasztalván, a királyi családra s az előkelőkre terjesztik ki munkásságukat. Osztója fia, István Tamás király, (1444—60) az első elismert katholikus, a felesége Katalin, Vukcsics István herczeg leánya is az. A király várbosznai birtokain a lángbuzgalmú ferenczesek zárdái a hit erősségeit példázzák.

3 Jajczán is megindul a hitélet. Ebbe az időbe esik a jajczai vár kiépítése, királyi lak és udvari kápolna épül, a királyoknak is jobbára tartózkodási helye lesz. (In oppido nostro Jajce, in castro nostro Jajce, kelteznek). Legelőbb Szt. Katalin tiszteletére a királyasszony építtet templomot, a mely a mai városi mecset helyén állott. Itt helyezték el 1459-ben Szt. Lukács ereklyéjét. Egy másik egyház a Boldogasszony tiszteletére épült, mellette pedig díszes haranglábat emeltek, melyet tévesen Lukácstornyának neveztek. A templomból mecset lett, a campa1 Mon. conc. m. aevi I. 676—77. 1. és Mon. Conc. Bas. Generáliam. V. ö. Farlati VI. 3 U. o. I. 766. Th. Ebendorfer Diarium. 3 1416 szept. 30. Eugenius pápa (IV) Mariae in Glamoc nullius dioecesis in regno Bosne indulgentias concedit. Fermendzin kéziratai közt. Ilyen 1450 körül Vranduk (Radivoj kenéz, a király testvérének zsupája) is.