Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)
Katakombák. kezett a vég kezdete. Hervoja egy évvel sem élte túl „diadalát", (f 1406 ápr. havában). Spalato meg a velenczeieké lett; megszűnt mint herczegség, de Zsigmond király is rajtavesztett. Hervoja országa halála után összeroppant, mindazonáltal élete munkájának eredményei később más formában újra kifejezésüket lelik. Kelleténél hosszabban időztünk Jajcza ezen korszakánál, holott magáról a városról s a várról vajmi keveset mondhattunk. S mégis így kellett eljárnunk, mert Jajczának, mint Hervoja „birodalma" székhelyének éppen ez a személyes vonatkozás adja meg a tartalmát. Egy nyugatboszniai, a tengerig érő területnek a főpontjaként lép a történelem színterére s közvetítőnek indul úgyszólván a Száva s az Adria közt; ha rövid időre is, de történeti zománczot az ad neki. Hogy Jajcza királyi székhelylyé lőn, azt csakis Hervoja pályájából s alkotásából érthetjük meg. Hervoja korához fűződik Jajczának egyik nevezetessége, az úgynevezett katakombák építménye. A jajczai váralján épült „Lukács-torony" közelében, a „Medved kula"-tól (medvetorony) északra 21 m.-nyire egy sziklafalba vágott ajtón keresztül a szikla barlangjába épített, a terephez illeszkedő érdekes földalatti templomba jutunk. Erről a templomról, melyet katakombáknak neveztek el, legelőbb Bancalari Gusztáv írt 1887-ben. 1 Behatóbban tárgyalta s keletkezését illetőleg a kérdést valószínűen végleg megoldotta dr. TRUHELKA Cyrill. 2 Szerinte ez a kriptának szánt sziklatemplom már Hervoja ideje előtt fennállott, ő csak kibővítette: erre vallanak azok a czímeres vonatkozások, melyeket a szikla falába vésett az egykorú képíró. Ránk nézve ez a barlangi építkezés bizonyság, hogy Jajcza, mint telepítvény — ahogy előbb is említettük — már jóval 1404 előtt fennállott. 1 „Die Königsstadt Jaice in Bosnien u. ihre Katakomben". Deutsche Rundschau für Geographie u. Statistik. X. k. 11. s köv. 1. ' „Die Katakomben von Jajce" czímű 1894-ben megjelent tanulmányában. (Wiss. Mitteilungen aus Bosnien und der Herczegovina II. k. 94. s köv. 1.) Ugyanezt a tanulmányt rövidítve közzétette Jajczáról 1904-ben írott s már idézett munkájában 55—60. 1.