Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

a vár parancsnokai segítséget várnak. A sah nem tartván megengedhetőnek, hogy a tartomány népe eltiportassék a tévelygő csoport által, Boszna ellen indított hadjáratától elállva, Szófiában maradt és Mahmud pasának azt a rendeletet küldte, hogy a mellette levő hősökkel siessen Geliboli felé, onnan keljen át Midiilibe s űzze el Midilliből a tévelygés tengerébe merült csoportot és verje le a vele szembeszállókat. E közben Magyarország királya, a mint a frenk hadsereg vereségéről és gonosz tervük alapjának összeomlásáról értesült, megelégedett Jajcza várának elfoglalásával s nem lévén reménye a többi boszniai erősségek meghódítására, fölszedte sátorfáját és visszahúzódott országába. Mivel pedig Jajcza várának elfoglalása parancsnokainak hibájából történt, a képmutatók megbüntettettek. A téli idő közeledvén, hazatértek. XII. 1463. Jajcza elfoglalása a hitetlenek (Mátyás király) által. Nesri: Az Oszmán-ház története XIX. 216. Fordította: lhúry J. i. m. 68. 1. Mondják, hogy mihelyt az uralkodó — miután Bosznát meghódította s Minnet oglunak adta, Jajcsába pedig őrséget helyezett — onnan kiment: a magyar azonnal Jajcsához jött és megtámadta. A benne levő őrség áruló levén, Jajcsát átadta a hitetleneknek, a kik azt két hónap alatt kijavítván és megerősítvén, elmentek. XIII. 1463. Jajcza ostroma. 1486. évi névtelen krónika: Tevárikh-i-ál-i-Oszmán, 140—140a. Fordította : Thúry J. : Török történetírók 27. 1. Azután az átkozott magyar megtámadta Jajcsa várát, némi ideig vívta s végre is elfoglalta. Tehát Mohammed