Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

Barcsay Géza jajczai járási főnök 1888 jún. 11-én kelt, Kutschera Hugó bosnvák-herczegovinai polg. adlátushoz Tomásevics István király tetemének kiásatási körülményeiről. Kegyelmes Uram ! A bh. polgári adláíustól kapott sürgönybeli parancs, valamint mai napon kelt táviratom kapcsán van szerencsém a szóban forgó csontvázlelethez még a következő megjegyzéseket fűzni: Folyó hó 6 án a bh. országos múzeumtól ideérkezett dr. Truhelka, a ki tudatta velem, hogy Jajcza történetét, valamint a történelmi emlékeket illetőleg (katakombák, temetkezési helyek stb.) Jajcza környékén több helyet fog megtekinteni és hogy az utolsó bosnyák király, az 1463-ban kivégzett Tomásevics István állítólagos sírhelyén, az úgynevezett Kraljevski síiban ásatásokat fog végeztetni. Én azonnal rendelkezésére bocsátottam a szükséges munkásokat, miután régebben már magam is foglalkoztam azzal a gondolattal, hogy itten ásatok, de be akartam várni egy szakértő kiküldetését, hogy az ásatás biztos eredménynyel járjon. Hogy minden feltűnést elkerüljünk, csak 7-én este mentünk ki a munkásokkal a lelet helyére, a mely jó negyedórányira van a Vrbas jobbpartján elterülő Wozlat nevű városrésztől, közvetlenül a Pliva vízeséssel szemben emelkedő Podhumicia nevű hegy mögött. A temetkezési helyen egy nagy négyszögletes csiszolt kőlap fekszik, a melyen még homályosan elmosódott jelek láthatók. Csak szakszerű vizsgálat tudná megállapítani, hogy ezek feliratnak a maradványai-e, avagy pedig egyéb jelek. Valószínű, hogy a kőbe egy kereszt volt bevésve. A kő, a mely körülbelül 20 czentiméternyire áll a földben, alsó oldalán ki van vájva és egyik sarkán megrongálódott. Ez a körülmény, valamint a mellette levő gödörszerű, de csekély bemélyedés arra enged következtetni, hogy már korábban is végeztek itt jelentéktelen ásatási kísérleteket. A kőlapot a munkások eltolták és megkezdték az ásatást. A földréteg humusban szegény, kavicsos és agyagos. 8/í méternyi mélységben nagyobb, boltozatszerűen elhelyezett kövekre bukkantunk, amelyeket azonban annyira elborított már a föld, hogy biztonsággal semmire sem lehetett következtetni. Ezalatt a kőréteg alatt ismét egy fentebb leírt földréteg következett és így egy méternyi mélységben még semmit sem találtunk. Tovább ásva másfél méternyire egyszerre csak koponyacsontokra bukkantunk. Most már természetesen a legnagyobb óvatossággal dolgoztunk tovább és Truhelkának sikerült késével egy emberi koponyát kikaparni, amely azonban egészen meg volt töltve földdel.