Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

Curzola, Lesina, Lissa és Brazza herczegének, duxnak. Ezzel a ténynyel Hervoja uralkodója lett a Spalato városától a szélső déli magyar határig terjedő területnek. Spalatónak kitűnő kikötője, akkor szépen virágzó kereskedelme, ipara elsőrangú kiútja lett ennek a bosnyák felföldnek. Hervoja rendkívül sokat nyert ezzel a hatalmi állással, behódoltatott egy kulturterületet, melynek immár föltétlen ura. Spalato városa annál kevesebbet nyert az új urasággal. A szomszéd horvát comeseket s a nemzetségek apraját nagyját századokon át ismerték s ha koronként súrlódások voltak is közöttük, de nem voltak idegenek. A spalatói városi államocska polgárai viszálykodtak ugyan a vidéki urakkal, de ezek legjobb vevőik, ők meg szállítóik, közvetítőik. Hervoja idegen rájuk nézve, eretnek, durva, s helytartót küld rájuk.

1 Éppenséggel nem Medici Lőrincz lesz az urok, mint Firenzének, hanem egy kietlen, hátmögi vidék kapzsi kényura, a ki jobbára távol tőlük osztja parancsait.

2 Hervoja, mint a lázadások és hatalmaskodások nagy mestere, nem tette át állandó székhelyét Spalatóba. Bosnyák volt, a ki csak ősi földjén érezte otthon magát, ezért zsupáiban, váraiban időz.

3 Azután nem ok nélkül attól tarthatott, hogy Spalato katholikus környezetében nem tud majd az egyház nyomásának ellenállani. Ha végleg oda teszi át uralkodását, joggal félhetett atyjafiainak s a patarén főuraknak lázadásától, kiket csak személyes jelenléte s a velük való folytonos érintkezés fékezhetett meg. Ősi földjén kellett neki egy védett hely, a hová kincseit biztonságba helyezi. A spalatói városi lakosság meg, mint jobbára kereskedő, félt tőle, a míg hatalmasnak tudta. Elég volt, ha koronként látta. 1 Atyjafia Conte Petriza Jurgevich de Verbas. Lucius i. m. 384. 1. u. o. 516. 1. 2 Hervojáról, „a nagyhatalmú, testileg is kiváló úrról", s László király 1403. évi zárai szerepléséről 1. Math. de sancto Miniato királyi titkár leveleit: Mon. Vat. I. IV. 611. s köv. 1. 3 Leveleinek keltezése 1393—1411., ugyancsak változatos Szucsántól (Zvecsájtól) végig a Narenta mentéig minden nevezetesebb helyen megfordult.