Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

tatár ellen, ma egymagában nem tud védekezni, ezért közös erővel kell az ellenséget megsemmisíteni.

1 Történt ez a nyilatkozat 1524. év márczius havában. A Németbirodalom s Nyugat-Európa politikai alakzata akkor sem vezetett eredményes ligára; eltagadni nincs miért a jóakaratot, viszont nem kell elzárkóznunk annak a kijelentésétől sem, hogy a magyarságnak most sem jött segedelmére a Nyugat. A felelet rá egyszerű: elgyöngült szövetségest akkor sem volt szokás megsegíteni. A német császár másfelé irányzá nagy czéljait, őt meg lehet érteni. A pápa pedig annyiban segített, a mennyiben a II. Lajos királysága agóniáját meghosszabbította. Horvát bajok. A budai udvar Jajczáért. Jajczai őrség 1525/6. 4. Jajcza várának végső évei abba az időszakba esnek,, mikor a török Bosznia legnagyobb kormányzóját: Ghazi Usref (Chusrev, Khoszrev) béget,

2 az iszlamita culturának egyik bosnyák főalakját uralja. Míg a magyar király csak ügy gyei-bajjal tud önfeláldozó bánokra szert tenni, addig a Jajcza körül lakó nép nem művelhetvén földjét, apródonkint a feltörekvő győztes iszlámban látja boldogulása kezességét. Az életveszedelem és az éhenhalás vár a jajczai őrségre,

3 a törököt pedig, bár eleddig mindig visszaverték, a biztos siker reménye kecsegteti. Ezenfelül a végvárak derék hadainak: a horvátság főurai erősen ingadoznak a szultán ajánlotta „békésebb" jövő s a Ferdinánd főherczeg nyujtandotta kilátások közt. Korbáviai János az 1 DRA. újabb sorozat IV. Band 1905. S. Popescu. Die Stellung des Papstes und des christlichen Abendlandes gegenüber der Türkengefahr 1522—26. Nem ismerjük, csak idézve láttuk. - Mehmed effendi Spaho ügyesen összeállitá a jeles vezér tetteit a szarajevói „Behar" cz. iszlamita folyóiratban. A tárgy megérdemelné,, hogy külön monographusa akadna. Basagic a Kratki uputak stb. czímű munkájában (rövid vezérfonál) szintén foglalkozik vele. s 1525 márczius végén megjelent a jajczai követ Budán. Errői Fraknói i. m. 129—36., 256—57. 1.