Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

17. Igaz-e, hogy a velenczeiek műveseket bocsátanak az ellenség rendelkezésére ? Mi igaz belőle, nem tudják.

1 Ezekből a kérdésekből és feleleletekből föltetszik, hogy a német birodalmi gyűlés intéző emberei, bár eléggé pedzették a dolog lényegét, de a kérdéses terület részletes vonatkozásai teljesen ismeretlenek voltak előttük. A magyar követek feleletei ebben a fogalmazatban, mely tolmács útján készült, szintén híjjával vannak a határozottságnak és szabatosságnak. Azonfelül a magyar követeknek nem is volt kellő felhatalmazásuk arra nézve, hogy a német rendekkel valamiben kötelezőleg megállapodjanak. A német rendeknek meg szeget ütött a fejébe a magyarok egyenetlenkedése, tudtak a magyar. pénz rossz veretéről, melyet még a magyar birodalmi területen sem fogadtak el mindenütt, ezért, bár elvileg átlátták, hogy saját érdekök, ha a magyar királyt rnegsegéllik, végleges határozatukat a szeptember 1-én összeülendő birodalmi gyűlésre halasztották. A magyar segélyügyben a főérdekelt Ferdinánd osztrák főherczeg volt. A török hódítás nyugat felé az ő tartományait érte s így a közös védekezés eszméje az ő uralmának létérdekét alkotta. Azt a külső segélyt, melyre a magyar birodalomnak szüksége volt, csakis a szomszéd osztrák tartományoktól s a Magyarországgal personalunióban álló cseh királyságtól várhatták az akkori intéző magyar körök. A németbirodalmi segély tehát Ferdinánd főherczeg hathatós közreműködésével válhatott valóra. A többi európai fejedelem egymással viszálykodott. Csakis úgy lehetett volna ezeket a török ellen összpontosítani, ha treuga deit létesíthet valamely hatalmas kéz. Treuga dei ? Mintha az egyéni szövevényes külön érdekeket hosszabb időre lehetett volna egységes czélra egyesíteni! Ha a posteriori akarnánk következtetni, már arra az időre is megbizonyíthatnék, hogy a XVI. századbeli versengésben kiválik az a három csoport, mely Nyugat-, Közép- s KeletEurópából állott össze a saját léte érdekében. Csakhogy 1 DRTA. III. 78—81. 1.