Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)
kedtek volna, valamennyit levágták. A végső ütközetben a pasa teljes vereséget szenvedett, Szkender vajda s a kadi elesett, azonkívül sok fogolylyá esének. A törökök közül fölös számmal volt a halott, a királyiak közül egy sem. (!) Ezt jelentik a vezérek egy szerdai napon kelt jelentésűkben a királynak. 1 Mátyás elismeri ugyan, hogy hadai a pusztítást illetőleg derekas munkát végeztek, de joggal kifogásolja prédavágyukat. Ugyanis, ha nem esnek neki oly mohón a rablásnak, Daud pasát fiastól elfoghatták volna. A király előadása szerint a nyargalás mindössze öt napot vett igénybe (szerdától vasárnapig), összesen 10,000 török és bennszülött esett el. A sok összeütközés folyamán emberei a nagyobb terjedelmű zsákmányt ugyan elhányták, de az értékesebb holmit megtartották, ide értvén a fogolynépet, melyet, a levágott fegyverforgatókat letudva, magukkal hoztak. Mátyás november 26-án Greben körül vette hírül a. történteket. Most már a király vezette derékhadra került volna a sor. A Boszniából érkezett jelentések azonban egybehangzóan úgy szóltak, hogy a jajczaiak alapos munkát végeztek. Az a kevés bennszülött, a ki még életben maradt, a Drinán át Ráczországba menekült, vagy a járhatatlan erdőségbe húzódott. Csak még hat erőd (város!) maradt meg épen, de utóbb ezeket is felégették. A portyázok végignyargalván az országot, újabb útjokban mindössze 40 gyermeket találtak, ezeket is elhozták. Ily körülmények közt nem látta érdemesnek, hogy hadait hiába fárassza. 2 íme egy azonkori írtóhadjáratnak a képe. Természetes, hogy sok benne a túlzás, mert Daud pasa azontúl is vitézkedik s Vlatkot, a Szent Száva herczeget pár hónappal ezután meggyőzi, úgy hogy Castelnuovóig: lőváráig kénytelen visszahúzódni. 3 Az erkölcsi hatás kétségtelenül nagy 1 Okit. LXIII. 2 Okit. XLIV. Mátyásnak Zágrábban 1480 deczemberben kelt levele a pápához. 3 Okit. XLVI. 1481 június 15. A csata helyét elferdített helynévvel jelöli meg a jelentés : Menesagite (Minnet agits, Mehmed agits ?!).