Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

torok járta nyomásokon közlekedtek teherhordó lovakkal és öszvérekkel. Földrajzi szempontból már a római időt megelőzőleg az illyr pásztortörzsek — a dalmata törzscsoportnak valamelyik ága — nevet adtak a Pliva folyó vidékének: az ősi Pelva elnevezésből hozta ki a nagy leíró, biborban született Konstantin császár hangáttétel útján a UX^a nevet.

1 A nyugat-római birodalom Dalmácziában 480-ban szűnt meg. Nem telik bele kétszáz esztendő s a horvát gyűjtőnév alá foglalható, régebben avaroktól vezérelt szláv törzsek szállják meg a mai dalmát partszegély hátmögét (626—640). Salonát megostromolják, feldúlják, majd byzantin névleges fönhatóság alatt végleg gyökeret ver a szláv elem, a római elem pedig a partszegély! új telepekre szorul. Nem rendszeres megtelepedés ez, még olyan sem, mint a longobardoké. A mai bosnyák területen akkoron a dalmát parttól észak felé terheket szállító állomásokat s pásztorokat talált a részben avarok vezérelte szlávság. A szlávság természetesen többségben volt s az avar despotismus alatt felsőbb vezérlő köreiben államalkotásra fejlődöttebb tulajdonságokkal rendelkezett. Az erősebb szláv apródonként felszítta tehát az illyrség töredékeit. A mai herczegovinai s bosnyák megszállás, a kinek jobban tetszik, mondja hódításnak, csak a régi utak mentén történhetett : t. i. Spalató—Szinj—Glamocs—Kljucs felől, de Bihács irányában is beszivárogtak. Nem is vádolhat bennünket senki hypothesisek fölállításával. ha az akkori megtelepedést nem tartjuk intensiv, rendszeres birtokbavételnek. Egy-egy törzsfő megindul néhány nemzetséggel s ellenállás nélkül megül néhány völgyet havasokkal s hegyekkel egyetemben, s addig halad, a meddig valamelyik másik nemzetség birtokolta vidékig ér. 1 Truhelka i. m. 6. 1. A Pliva folyó nevét illyrek adták, épp úgy mint a Verbászét, mely sebest jelent. Bővebben W. Tomaschek : Die vorslav. Topographie der Bosna, Hercegovina, Crnagora und der angrenzenden Gebiete. Mitt. der k. k. Geogr. Gesellschaft in Wien, 1880. XXIII. köt. A Pliva zsupáról: Constantin Porphyr. De administrando imperii. Cap. 30 ed. Bonn. V. ö. Mon. spect. hist. Slavorum meridionalium. VII. Racki p. 400. Avar-Szláv, illetőleg horvát megszállás. t