Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

Bosznia 1464-ben, a zvorniki ostrom után. VI. FEJEZET. Bosznia 1464-ben, a zvorniki ostrom után — Krisztics (Vojszalics) Mátyás török „ellenkirály— Jajcza 1465. — Külügyi helyzet s a balkáni kérdés. 1465 Velencze, Nápoly. — Mátyás király s VI. Pál pápa. — 1465. évi déli hadmenet. — Újlaki Miklós bosnyák királysága. — Török határharczok, bosnyák diverzió s a török ellenkirály megsegéllése, 1476. — A déli végek harcza. — 1480. évi bosnyák nyargalás, Mátyás személyes hadjárata. — Daud bosnyák pasa. — Béketárgyalások. — III. Fridrik császárral való hadak.ozás. •— Balkáni sikerek. 1483. — Fegyverszünet a törökkel. — Jajcza helyzete 1483—1490. — Corvin János előtérbe lépése. 1. Zvornik eredménytelen ostroma s Mátyás visszavonulása Kelet-Boszniából sikert jelentett ugyan a törökre nézve, de nem állott arányban azzal a vívmánynyal, melyet Jajcza birtoklása jelképezett a magyar király kezében. A török hódítás 1463-ban, sőt mondhatni 1608-ig csak a bosnyák terület szétdarabolását jelenti. Társadalmi s vallási győzelemről még nincs szó. A török seregnek ugyan voltak hadi sikerei ezen a nehéz terepen is, de csak azért, mert a bennszülött előkelő kiváltságos nemzetségek, birtokuk s állásuk megtartása érdekében áttértek az iszlámra. Ez a gyökerevesztett patarén elem egyelőre csak olyan hív mohammedán volt, mint a milyen! ingő-lengő új katholikussá vált az 1443 óta folyó propaganda következtében. Ha érdeke kívánta, az iszlámot vallotta, sőt azon igyekezett, hogy török nőt vegyen el feleségül, ekkép is befolyáshoz jutván. De mikor a török nyomás szűnőben, s a szultán hatalma Konstantinápolyban az ő szemükben inogni látszik, épp oly könnyen renegálják az iszlámot. Ehhez járul, hogy oszmanli török telepítés a XV. s XVI. században nagyobb méretekben nem mehetett végbe