Thallóczy Lajos: Jajca (bánság, vár és város) története. (Budapest, 1915. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 4.)

cxv zivának. Az alvezérek, Rozgonyi János és Laki Thúz János, Bosznia nyugatán, Jajcza körül maradtak. Zvornik-nak, mint a Drina folyó átjárójának, nagy fontossága volt akkoron. A vár hasonló nevű alsóvárosa Rácsától, a Drina torkolatától 74 km távolságra fekszik. A vár a város déli oldalán elzárja az utat s egyúttal elrekeszti Zapardi felé a Tuzlának vezető utat is. Őrtornyokkal s védőfalakkal függ össze a 470 méter magas Velavnik ormán meredékesen lehajló fellegvárral.

1 Erős vár volt az akkori viszonyokhoz képest is, kiváltképen azért, mert az 53 km-re eső szrebreniczai ezüstbányák birtokát

2 biztosította. Ha ez a vár a hozzátartozó területtel ismét magyar kézre jut, Boszniának a Száva és Drina befogta északkeleti része: tehát az uszorai, sói és szreberniki 3 bánság lehetővé teszi a „királyi" Bosznia (Várboszna) elfoglalását s a szentszávai herczeggel való együttműködést. Hogy ilyen a posteriori megállapítható hadi és politikai szempontok vezették-e a királyt — ismételve is megjegyezzük —, nem tudjuk. Valamint a szultán stratégiai nagy előrelátása sem nyilat1 A Drina mellékén épített várak alapítását a néprege a „prokleta Jerina" (átkozott Iréné) császárné nevéhez fűzi. Monferrati Jolántha mint császárnő, Iréné, II. Andronikosz császár felesége s II. Uros Miljutin szerb király anyósa vészes szerepet játszott a Balkánon, meglehet, hogy ennek az emlékezetéből fűződtek össze a rege egyes szálai. Állítólag ő alapította Szokol várát a mai gracsaniczai járásban (Gracsaniczától 8 km), továbbá Teocsákot (zvorniki járás, 38 km Zvorniktól) s Zvomikot is, melynek a neve — úgy mondják — a ferenczes-barátok egyházának harangjától (zvonik horv. harang) ered. 2 Innen a Bosna argentina elnevezés. Ezüstbányászatáról már a római időben nevezetes (Wiss. Miit. aus BH. Domaviaról). 1464-ben évenként 24,000 jövedelmez a bánya. A szrebreniczai vár voltakép két váracsból áll. Az alsó a Szrebrenicza városától délkeletre eső Karaula-hegy szélső nyúlványán épült, állítólag ezt is Jerina királynő építette. Ez volt a főerősség s alapjai a római időkre vezetnek vissza. 1389 után Lazarevics István kenéz hosszabb ideig tartózkodott itt. 1439-ben magyar kézen volt. 3 A szreberniki bánság székhelye a meredek szirtfokra épített Szrebernik, meiy a magyar uralom idejében épült. Magyar vonatkozású a „madjarska kaldrma" magyar út elnevezés; a hegyhát „banov kukor" báncsúcsa neve.