Pesthy Frigyes: Krassó vármegye története. IV. Oklevéltár. (Budapest, 1883.)

ségre, kik érre az hatalmas Császár Országára untalan igyekeznek, és pusztittani akarják, ki bocsattanunk; kérjed is az Bassát, hogy egyébhaj hozzánk való jó akarattya szerént ezt az hatalmas Császárnak adgva értésére, és legyen azon, hogy az hatalmas Csásár az Végbélieket illyen dolgokról meg fenyitse, és adgyon erős parancsolatokat, az Buday és Tömösváry Bassákra, és Végekben való Begekre, hogy az kiket az mieinkben elvittek, adassa vissza, és az kik ezt cselekettík, érdemek szerint meg büntetéssének. Az dolog noha csak ebben áll, mindaz által lássad te magadis, az időhez, és ehezképest magadtól is mindeneket, az mi illik, jó szókkal az Bassanak adgy értésére. Ha penigh az Végbéliek ezt a portának előbb értésére attak volna is, de te az dolgot ezenképpen adgyad eleiben az Bassának, és ez szerént procedálj, s' törekedgyél benne. Mivel hogy az Buday Bassát kinek azt hiszük, hogy odais hire vagyon, megölték, haljuk azt, hogy ez mostani Tömösvári Bassa, azon volna, hogy eö férkezlietnék helyében, ki miért, hogy itt az szomszédságban nékünk nem jó akarónk volt, sőtt ez mostani dolognakis eö volt, minden oka és indítója, ha valami modot találnánk benne, azon köllene lenni, hogy az Tömösvári Bassa erről való kívánságában elő ne mehetne, kiről az Kapuchy Bassárol, kit jó akarattal láttunk hozzánk lenni, köllene szolnod, de oly móddal, és oly alatomban, hogy az Tömösváry Bassának ez valahogy fülében ne essék, hogy ha valamiképpen az eö kívánsága elő menne, és az mi ellene való törekedésünk ki nyilatkoznék, valami nehéz terhet ne hoznánk magunkra véle. Ezeket reád biztuk, kiben mennél jobban és szorgalmatossabban lehett, ugy járj ell. Ez közben az mi Oratorunkis oda érkezván, tőle mindeneket meg értesz, és ahoz tarcs magadat. Secus non facturus. Dátum, Albae Juliae die 24

a Septembris 1590. (Acta Transilvanica 1583 — 1594. év 298 — 299. lap. a budai kam. Itávbau.) 470. 1590. október 22-én. 1590. feria 2. p. a. festum Galli Couf. fassionales coram Requisitoribus Albensibus celebratac, vi quaruui Nobilis