Pesthy Frigyes: Krassó vármegye története. IV. Oklevéltár. (Budapest, 1883.)

Farkas ferkeztek vala az ioszagban de Urunk sequester kezeliez adata. Quartus testis Egregius G ábriel Devecseri de Lúgos iuratus et examinatus fassus est. Ezt tudom hogy Ma,cskasi Mihály minden ioszagat elteben Tóth Miklosnak.es Casparnak fatealta volt, kinek halala utan Tóth Miklós es Caspar, Anyamtul Csykua Ersebettöl az fassio szerent kezekhez keuanyak uala az ioszagot, de vegre eomponalanak egymással, es egy reszet az ioszagnak Anyám kezekben ereszte Tynkouabeli resz ioszagban pedigb benne hagiak es meg elt mind eö birta, de Curatori es Tutori, Tóth Miklós es Caspar uoltak minden törueny szerent ualo baborgatok elleneok oltalmaztak. Quintus et Sextus testis Egregy Volphangus Groza de Zaak, et Martinus Literátus Ilosway Lugasiensis citati iurati et examinati fassi sunt uno ore. Tudgiuk. liogy Maczykasi Mihály Tinkouabeli nevü falubeli resz ioszagat halala utan a relictaia Csikva Ersebet birta es uötte hasznat mind addigh a migh elt. Halala utan Macskasi Peter es Farkas birak egy keues ideigh, de eö tőlök Urunk parancsolattyara el ueuek es sequester kezhez adak. Septimus testis Egregius Ioannes Peyka de K a r a-n s e b e s citatus, iuratus, et examinatus fassus est se nihil scire in praemissis. Quam nostram in praemissis examinationem, eidem Celsitudini vestrae üde nostra mediante reseripsimus. eandemque Celsitudinem vestram ad uota diutissime feliciter ualere desideramus Dátum Albae Juliae Secunda die Mensis May. Anno Domini Millesimo quingentesimo nonagesimo. Eiusdem Celsitudinis vestrae fideles perpetuique seruitores Gábriel Zakan et Johannes Huzar, Nótárius maioris Caneellariae Celsitudinis vestrae. Kivül: Illustrissimo principi dominó domino Sigismundo Báthory de Somlio Yaiuodae Transsyluaniae et Siculorum Comiti etc. domino et principi nobis semper naturaliter gratiosissimo. Oldalvást: Apertae per magistrum Johannem Borsolo de Ipp Prothonotorinm. (Eredetije papiron a tinkovai Macskási-család ltárában. XIX. csomag, 615, szám. Ugyan e leveltárban XIX. csom. 617. szám alatt van a gyulafehérvári requisitorok egy jelentése az erdélyi fejedelemhez, 1625, évről, melybe a fenebbi 1590. évi jelentés átiratik, — némi hibákkal.)