Horváth Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei (1328-1525). (Győr, 2005. A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai, Források, tanulmányok 1.)
Csupor Demeter. Ágostont a zágrábi székből Győrbe áthelyezett Csupor Demeter követte. Csupor pápai kinevezésére 1466. április 13-án került sor, de püspökként való első említései az oklevelekben csak nyáron tűnnek föl. 8 8 Püspöki tevékenységéről szóló adataink 1481 késő tavaszán érnek véget. 8 9 Főpásztori működése alatt mindvégig a megye ispánja volt. Nagylucsei Orbán. Kevéssé ismert, hogy Mátyás Demeter halála után a győri püspökséget - és vele az örökös főispánságot - először Corvin Jánosnak, majd Beckensloer Jánosnak szánta. Csak e terveinek kudarca után fordult figyelme Nagylucsei Orbán pécsi prépost felé. 9 0 Püspöki kinevezése 1481. szeptemberében történt meg a Szentszéknél. 9 1 Tudomásunk szerint hivatalát bő hónap múltán el is foglalta. 9 2 1486 végén az egri püspöki székbe helyezték át. Győri jelenlétének utolsó ismert nyomai november végéről valók, jóllehet a hivatalos egri áthelyezési okmánya 1487. április 25-én kelt. 9 3 Jelenléte folyamatos volt az ispáni hivatalban. Bakócz Tamás. Nagylucsei távoztával 1486 végén, 1487 elején nyerte el püspöki hivatalát a titeli préposti székből ide kerülő Bakócz Tamás. Pápai megerősítése 1487 áprilisában kelt. 9 4 Kevésbé ismert azonban Egerbe történő távozásának menete. 1493 elejétől már kimutatható, mint választott egri püspök (ahol győri elődjét, az 1492 novemberében meghalt Nagylucsei Orbán követte), de győri püspökségét csak jóval később - minden valószínűség szerint Egerbe távozásának bizonyossá válását követően - 1494 februárjában „tette le." Győri püspökségének vége és utódjának kinevezése között az egyházmegye igazgatását a korábbi bécsi várnagy és udvarbíró Snapek Zsigmond világi kormányzó látta el. 9 5 88 EUBEL II. 167. Kinevező irata: ÉRDŰJHELYI MENYHÉRT: Kutatásaim a római levéltárakban. Katholikus Szemle 10. (1896) 617/82., 83., igaz a király Zágrábból való áthelyezését és utódjának megerősítését csak április 29-én kérelmezte a pápától. FRAKNÓI VILMOS: Mátyás király levelezése a római pápákkal 1458-1490. Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Series príma. Tomus sextus. Budapest, 2000. [reprint] (a továbbiakban: Mátyás kir. levelei) 76. - Demeter püspök tizedügyekkel kapcsolatos előfordulása: 1466. VII. 1. DL 49794. 89 1481. V. 13.: DL 45881. - Júliusban Mátyás IV. Sixtus pápához írott levelében a püspöki széket üresnek mondja: „Qua spe sublata, ne ecclesia Jauriensis maneret diutius pastoris solatio destituta,..." Mátyás kir. levelei 180. 90 GALLA FERENC: Mátyás király és a Szentszék. In: Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára I. Szerk.: LUKINICH IMRE. Budapest, 1943. 116. 91 EUBEL II. 167. - CZAICH Á. GILBERT: Regesták a római Dataria-levéltárnak Magyarországra vonatkozó bulláiból II. Pál és IV. Sixtus pápák idejéből. Történelmi Tár 1899. 246-247. Kinevezésének főbb iratai: DL 18550-18554. (Kinevezése és a pápai engedély, hogy püspökké szenteltethesse magát; esküszövege; pápai értesítés Mátyás király számára a kinevezésről; az egyházmegye engedelmességre intése) 92 DL 103021. 93 Győri és egri „postulatus" püspök: 1486. XI. 25. DL 4093. - CZAICH Á. GILBERT: Regesták VIII. Ince pápa korából (1484-1492) Történelmi Tár Új folyam 2. (1902) (a továbbiakban: VIII. Ince regeszták) 514. VIII. Ince hivatalos áthelyező okirat: DL 19258. 94 VIII. Ince regeszták 514-515. 95 A kérdésre: HORVÁTH RICHÁRD: Bakócz IV. Tamás. In: Esztergomi érsekek 1001-2003. Szerk.: BEKE MARGIT. Budapest, 2003. 231. (különösen a 4. jegyzet) - KUBINYI ANDRÁS: Mátyás király ausztriai kormányzata. Levéltári Közlemények 63. (1992) 117. Meg kell jegyezni, hogy Bakócz győri jelenléte feltétlenül további kutatásokat érdemelne, mert pillanatnyilag is ellentmondásos adatokkal rendelkezünk ebből az időből vele kapcsolatosan. Vö. II. Ulászló - igaz csak másolatból ismert oklevelében még 1494. dec. 8-án is „episcopus Iauriensis et electus Agriensis" megnevezéssel illette Bakóczot. DL 32901.
