Horváth Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei (1328-1525). (Győr, 2005. A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai, Források, tanulmányok 1.)

Az ostromot követően egészen 1441 őszéig folyamatosnak tekinthető a királyi hatalom egyre erősödő jelenléte a régióban, ami Ulászló személyesen vezetett dunántúli hadjáratában csúcsosodott ki. Igaz, Győrt ekkor sem sikerült megszállniuk, csak a püspökség másik két várát, Keszőt és Rákost.

6

5 Erzsébet és híveinek pozíciói csak 1441-1442 fordulóján szilárdultak meg újólag, nem kis mértékben Pozsony sikertelen ostromának köszönhetően.

6

6 Az események további menete meglehetősen jól ismert, Erzsébet és Ulászló épp Győrött kötötték meg a fegyverszünetet 1442. december 13-án. Egy héttel később azután meghalt a királyné.

6

7 Ezt a pillanatot használta ki III. Frigyes, akinek a kis László király feletti gyámság kiváló jogalapot nyújtott a beavatkozásra. Nem sokkal a királyné halála után emberei az addig Erzsébetnek engedelmeskedő területet, így Győrt is megszállták. Ettől kezdődően egészen 1447 nyaráig a város folyamatos osztrák katonai megszállás alatt állt.

6

8 Visszaadására a ún. radkersburgi megállapodásban került sor 1447 június-júliusában.

6

9 Az átvételt már az új püspök, az 1444 őszén meghalt Benedeket követő

7

0, s 1445 novemberében pápai kinevezést nyert Salánki Ágoston vezényelte le.

7

1 Tudomásunk szerint Ágoston püspök ettől kezdve háborítatlanul birtokolta rezidenciáját, igaz, erősen töreregii Iohannis ülii quondam Stephani de Rozgon comitis nostri Iauriensis." TELEKI JÓZSEF: Hunyadiak kora Magyarországon I-XII. Pest, 1852-1857. (a továbbiakban: TELEKI: Hunyadiak) 114-115. 65 STANISLAW SROKA: I. ULászló itineráriuma (1440-1444). In: Történeti Tanulmányok IV. A KLTE Történelmi Intézetének kiadványa. Debrecen, 1995. 26-27. - Ulászló 1441. IX. 29-én küldött parancsot „fldelibus nostris Bronisio et Jane Polonis, castellanis castrorum Kezew et Rakws vocatorum." NAGY IMRE: Sopron vármegye története. Oklevéltár I-II. Sopron, 1889-1891. (a továbbiakban: SO) II. 304-305. - Kesző középkori történetéhez: HORVÁTH RICHÁRD: Egy kevéssé ismert püspöki vár: Várkesző 1592-ben. Levéltári Szemle 51. (2001/2.) 53-54. 66 Vö. PÁLOSFALVI: Rozgonyiak 915-916. 67 ENGEL PÁL-KRISTÓ GYULA-KUBINYI ANDRÁS: Magyarország története 1301-1526. Budapest, 1998. 197-204. 68 A zavaros viszonyokat jól mutatják a győri káptalan működésében kirajzolódó anomáliák. 1440 novembere és 1443 decembere közötti időből ugyanis nem ismerünk egyetlen káptalani kiadványt sem (DL 25160., DL 73117.)! Az 1443-1447 közti időszakból pedig összesen 12 db. káptalani kiadvány maradt ránk, nagyjából annyi, mint egy átlagos békeévben. (Vö. 1436-ban 14 db. káptalani kiadvány, 1453-ban pedig 13 db.). - A kiadványokat nélkülöző időszak megítélésével azonban érdemes óvatosabban bánnunk. Legutóbb C. Tóth Norbertnek sikerült kimutatnia, hogy ezekben a hiteleshelyi és megyei kiadványokban országosan egyaránt alulreprezentált években a kúriai bíróságok működésének hiányosságai is közrejátszhattak a helyzet kialakulásában. C. TÓTH NORBERT: Szabolcs megye hatósága a Zsigmond-korban (1387-1440) PhD-értekezés. Budapest, 2005. [Kézirat] Ehelyütt is megköszönöm a szerző szívességét, hogy kéziratát a rendelkezésemre bocsátotta. 69 A püspöki kötelezvény jún. 1-én kelt még Radkersburgban, de a közös káptalani-püspöki ígérvény Frigyes számára VI. 24-én már Győrből kelt. TELEKI: HunyadiakX. 206-207. 70 Benedek püspök egyházkormányzati időszakáról ellentmondásosak a szakirodalmi adatok. Egyes vélemények szerint 1440 késő őszén zágrábi püspök lett, s így azonosnak kell tekintenünk Zólyomi Benedekkel. MOLLAY KÁROLY: Macskakő-Katzenstein. Feudális anarchia és huszitizmus Sopron környékén (1440-1465). Soproni Szemle 17. (1963) 126. E téves azonosítást Engel Pál archontológiájában tisztázta ugyan, de az 1440 augusztusa és 1444 februárja közötti időszakból ő sem ismert püspököt. ENGEL: Arch. I. 71. A vatikáni források tükrében azonban leszögezhetjük, Benedek püspök egészen 1444 őszéig betöltötte hivatalát, így Győr 1442-es osztrák megszállását követően is. Vö. CONRAD EUBEL: Hierarchia catholica medii aevi sive summorum pontificam, S. R. E. cardinalium, ecclesiarum antistitum series ab anno 1431 usque ad annum 1503 perducta. Monasterii, 1914. (a továbbiakban: EUBEL) 167. 71 ENGEL: Arch. I. 71. Püspökké szentelésére csak 1447 novemberének végén került sor. Erről tájékoztatja Pozsony városát nov. 20-án. DF 242156.