Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Frangepán család oklevéltára. II. 1454–1527. Hamis oklevelek. 1209–1481. (Budapest, 1913.)

kiváltságot nyer, hogy bécsi súly szerint pénzt verethessen.

1 Felesége Isota, az urbinoi herczeg özvegye, Miklós estei herczegnek a leánya. íme négy felől érdekelt fél ez a kiváló diplomata. Már is odakapcsolódott a belső osztrák hatalmi körhöz, mint Krajna parancsnoka, Velenczével megmaradt a barátság, felesége útján belékerült a közép- és délolasz nagypolitikába. Birtokai, múltja a magyar politika részesévé avatják. Ebben a keretben becsülettel folyt le az élete. Frangepán István politikai és diplomácziai pályafutását teljes összefüggésében nem ismerjük. A török veszedelmet már 1415 óta megérezte a Frangepán-dominium, s ennek a hatását a keleti egyensúly szempontjából senki sem Ítélhette meg jobban, mint István, a ki az Adria öblének felső erkélyéről világosan láthatta a jövőt. Az adriai tenger keleti partján 1433 óta a magyar continentalis hatalomnak már nem volt annyi ereje, hogy a tengeri forgalomban jelentősen kifejezésre jusson. Ekkor merül fel az a nagyszabású terv, hogy a XV. század legkiválóbb uralkodójával, Nápoly királyával Alfonzzal valósítsa meg Hunyadi János főeszményét: az ozmánok kiverését a Balkán-félszigetről. A terv alapgondolata bizonyára az, hogy Magyarország legyen a vezérlő hatalom. Hunyadi letesz minden személyes nagyravágyásról s egyenesen Alfonzhoz fordul Frangepán István útján. Ha szemügyre vesszük a magyar-dalmát tengerpart s az itáliai félsziget keleti részének főbb pontjai közt a földrajzi, kereskedelmi s történetpolitikai hagyományok szempontjából megérlelt összeköttetést, — Nápolynak s királyi házának, mint a régi keleti latin császárság eszméje fenntartójának nagy szerep jut.

2 Ebből indult ki Hunyadi János, midőn 1448-iki balkánközi nagy vállalatát megindította. 1 Okitár I. köt. 339 1. 2 L. Nagy Alfonz nápolyi király s a nyugati Balkán-államok cz. tanulmányunkat a bosnyák—szerb tört. tanulmányok cz. a. 1909-ben megjelent munkánkban. Erre vonatkozólag a részletek a 276—280 11., melyeket nem akarunk ismételni.