Az esztergomi főkáptalan fekvő s egyéb birtokaira vonatkozó okmányok tára. (Pest, 1871.)

Eredetije hártyán, a hiányzó pecsét zöld-vörös, és ibolya szinii selymen függött; 17. Iád., 3. cs., 1. sz. 58. Gróf Ezterházi Miklós nádor 1635. évben Bolgár Lászlónak Zapolyai Jánostól In ám helységben adományozott házát, mely Bolgár Gergely és Györgyre szállott, miután az esztergomi káptalan ezen adományozásnak ellen mondott, de egyébként is birtokosai hütlenségi bűnbe keveredtek, az esztergomi káptalan birtokába bocsátja. (L. 151. a.) Eredetije kemény papiron névaláírással és ép pecséttel ellátva; 22. Iád., 4. cs., 12. sz. 59. Cyriacus ab Hortis esztergomi, és Gaborjány Tóbiás győri kanonokok, mint gyarmatin Balassa Susanna legutóbb Konszky Gáspár özvegyétől alkotott végrendeletnek elintézői 1650. évben a győri káptalan előtt a végrendelkező meghagyásához képest Győr mezővárosban az általa 2000. magyar forinton zálogban birt házát, ugyan ezen összegben az esztergomi káptalan birtokába bocsátják. (L. 151. b.) Eredetije papiron, az okmány hátára nyomott pecsét ép; 41. Iád., 10. cs., 19. sz60. Yizkelethy Mária, Dóczy Mihálnaközvegye 1670. évben a Garam melletti Szent-Benedek conventje előtt a Septencz-uyfalusi kástélynak egy részét, és ottani birtokát,Nagy- ésKis-Regin, Bellesz, Két-Behenicz, Earkas-Dovorány, és Uylacska helységekben lévő osztályrészét mint anyai örökségét, előbb Szelepchényi érseknek és ennek kimultával pedig az esztergomi káptalannak felvallja. (L. 152.) Eredetije papiron a pecsét rajta ép; 67. Iád., 7. cs., 7. sz. IV. Tulajdoiiképeiii szerzemények. Maga a főkáptalan is törvényadta jogával élve, királyi kegyelemtől támogatva, takarékossága következtében különféle javakat szerzett. 1. Az esztergomi káptalan 1222. évben Zebehléb helységnek egy részét Ludeger Hervintől, és ennek Detrik ipától 90. márka árán megvette, mit II. Endre királynak ezen évben kelt okmánya tanusit. (L. 153.) Eredetije bőrhártyán, a pecsét zsinórostól hiányzik. 15. Iád., 2., cs., 3. sz. Közli Knauz II. 23—25. 1.