Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. I. Oklevelek 1229–1499. (Budapest, 1919.)

nostris inseri transsumi et transscribi facere dignaremur cautela pro maiori. Quarum tenor is est. Átírva Szepesi Jakab országbírónak 1374 október 27-én kelt ítéletlevele a Szikszóiak és Perényiek ügyében. Nos itaque iustisetiuri consonis requisicionibus et peticionibus prefati domini Michaelis episcopi in persona dicte regie maiestatis nobis exhibitis diligenter annuentes, pretactas literas annotati condam comitis Jacobi de Scepus iudicis curie regie de verbo ad verbum nichil addendo nichil... uberiorem ad cautelam. In cuius rei testimonium presentes literas nostras privilegiales sigillique nostri munimine roboratas alphabeto intercisas duximus concedendas, par ipsarum üterarum ipsius condam comitis jacobi in sacrifstia . . .] Nativitatis virginis gloriose anno domini Mo quadringentesimo. Hártyára írt eredetije a kassai részben 184. csomó 4. szám. Az oklevél alsó széle, a hol a pecsét függött, kiszakadt s elveszett. 1400 szeptember 22, Csák. Csáky Miklós felkéri az ország bíráit, hogy Remetei István pereiben adjanak neki egy évi haladékot, mert vele együtt a végeken teljesít szolgálatot. Viris magnificis dominis palatino et iudicii curie regie eorumque vices in iudicicatu concernentibus Nicolaus filius Stephani de Chak inter alios honores comes Temesiensis amiciciam paratam debito cum honore. Cum Stephanus filius Petri de Remethe in partibus inferioribus pro custodia confiniorum regni una nobiscum sit occupatus, et obhoc in persecucionibus causarum suarum debite intendere non possit, pro eo vestras magnificencias presentibus petimus diligenter, quatenus universas et quaslibet causas prescripti Stephani filii Petri tam per ipsum contra alios, quam per alios quospiam contra ipsum in presentibus octavis festi beati Mychaelis archangeü coram vobis habitas sine omni gravamine et vanacione aliquali ad octavas festi Epiphaniarum domini nunc venturas prorogare velitis. Dátum in Chak secundo die festi beati Matheii apostoli, anno domini Mo quadringentesimo. Papir eredetije a szöveg alá zöldszinű viaszba nyomott pecséttel a Kállay-család levéltárában.