Budapest történetének okleveles emlékei. Monumenta diplomatica civitatis Budapest. Csánky [!] Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert I. (1148-1301). (Budapest, 1936.)

episcopum ecclesie Waradiensis electo et confirinato, Jauriensi et Wesprimiensi sedibus vacantibus, Ladislao palatino et comite Simigiensi, Dionisio bano et duce totius Sclauonie, Matheo magistro thawarnicorum et comite Posoniensi, Demetrio iudice curie et comite Musuniensi, Laurentio waiawada Ultrasilvano, Rolando magistro dapiferorum et comite Suppruniensi, Mauritio magistro pincernarum et comite Jauriensi, Stephano magistro agazonum et comite de Orbaz, Arnoldo comite Nitriensi, Herrico Ferrei Castri ac ceteris magistratus et comitatus regni nostri tenentibus, anno ab incarnatione Domini millesimo ducentesimo quadragesimo quarto, regni autem nostri anno nono et octavo Kalendas Decembris. á-{,.í(, Szapolyai István nádor Budán, 1496. június 15-én kelt ítéletleveléből, melynek eredetije Pozsony város levéltárában Nr. 2173. jelzet alatt őriztetik. Az ítéletlevél szerint a perben a budaiak hét eredeti oklevelet (instrumenta literalia septem) mutattak be, amelyek közül IV. Béla kiváltságlevelének szövege szó szerint fel van véve az ítéletlevélbe. Bemutatásra került ugyanakkor Ország Mihály nádor 1477. június 24-én (sexto die festi Nativitatis beati Joannis Baptiste) Budán kelt oklevele, mely IV. Béla király említett kiváltságlevelét szószerint átírta (series iam tactarum literarum domini Bele regis verbaliter insertarum). Továbbá II. Ulászló király 1492. szeptember 24-én (quinquagesimo die octavarum festi beati Michaelis archangeli) ugyancsak Budán kiállított oklevele, mely IV. Béla király mondott kiváltságlevelét szintén átirta (literas dicti domini Bele regis verbaliter insertas). Végül az országtanács 1446. június 15-én (in festő beati Viti et Modesti martirum) Pesten kiállított oklevele, mely Hédervári Lőrinc nádornak Albert király átírásában fennmaradt oklevelét tartalmazta s amely IV. Béla király idézett kiváltságlevelét szintén átírta (habentium in se verbaliter tenores literarum Bele regis). Átírta 1528. január 1-én (Kalendis Januarii) I. Ferdinánd király, a minek szövege a Liber regiusban (I. k. 97. I.) maradt fenn. Kiadta Kaprimai »Hungaria diplomatica« című művében (I. k. 483.—88. II.). 1538 március 24-én átírta János király is, de a szöveg csonka, a bevezető és befejező részek el vannak hagyva. Az átíró oklevelet kiadta Podhraczky »Cuspiniánus János beszéde® című művében az 57—90. lapokon. Codex diplomaticus IV. 1. 326—29. II. a Mátyás király uralkodása alatt készült formuláskönyv alapján. Hitelességét kétségbevonta Salamon (Budapest története III. k. 34—84. II.), kivel szemben a hitelességet Gárdonyi (Turul 1910. évf. 75—84. és 117—27. II.) vitatta. 2g Lyon, 1245. augusztus 27. IV. Ince pápa a veszprémi püspök panaszára vizsgálatot rendel el a bélakúti ciszterciták ellen azért, mert a kisebbik Pesten lévő Szent Gellért egyház jövedelmeit lefoglalták. Innocentius episcopus, servus servorum Dei, Dilectis filiis ... abbati de Beel Vesprimiensis diocesis et ... preposito Sancti Thomeet ...