Budapest történetének okleveles emlékei. Monumenta diplomatica civitatis Budapest. Csánky [!] Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert I. (1148-1301). (Budapest, 1936.)

cum sorore sua viverent, in eadem terra sub tutela ecclesie residerent, si autem predictum Stephanum ante sororem suam divina vocatione Ade debitum persolvere contigerit, ex ipsius terra secundum consuetudinem regni quartam partém [a]ut valorem persolvent mulieri supradicte. In cuius rei testimonium ad petitionem partium presentes contulimus litteras sigilli nostri munimine roboratas. Dátum XIII

0 Kalendas Septembris, anno Domini millesimo CC° septuagesimo quarto, Elya decano, Matheo cantore, Bonifatio custode et Adriano cellerario (!) existentibus. Eredetije kissé rongált hártyán, melyről a függőpecsét hiányzik, az Országos Levéltárban »M. 0. D. L. 860.« jelzet alatt. Codex diplomaticus V. 2. 222—23. 11. 125 (1274.) szeptember 4. A pécsi káptalan jelenti IV. László királynak, hogy midőn a margitszigeti apácákat Kaplan birtokába be akarta iktatni, Moryan fia Moryan comes ellenmondott. Excellentissimo domino suo L[adislao] Dei gratia regi Vngarie capitulum Quinqueecclesiense orationes in Domino. Receptis litteris Celsitudinis vestre, nomine ac vice venerabilis patris domini nostri I[ob] Dei gratia Quinqueecclesiensis episcopi,hominis vestri,officialisuoSwmchev Benedicto nostrum hominem concessimus, ut coram eo quandam terram Kaplan vocatam, quam dominabus sororibus ecclesie Beate Virginis de Insula contulistis, perambularet et statueret eisdem, si non fieret contradictum, contradictoribus in vestram presentiam avocatis. Idem homo noster una cum eodem Svmchev Benedicto ad nos rediens nobis retulit viva voce, quod ipse Benedictus accedendo super facietn ipsius terre Kaplan perambulavit eandem, sed comes Moryan filius Moryan contradixit, quem Moryanum idem Benedictus citavit in presentiam vestram, terminum videlicet quintumdecimum diem a crastino beati Egidii conputando assignavit, et hoc vestre duximus Excellentie rescribendum, quoniam sic recepimus in mandatis. Dátum in tertia feria post festum sancti Egidii. Kívül: Domino regi Vngarie. Eredetije foltos hártyán, hátlapján viasz zárópecsét némi nyomaival, az Országos Levéltárban »M. 0. D. L. 1024.« jelzet alatt. Árpádkori új okmánytár IX. k. 580. 1.