Neumann Tibor: Bereg megye hatóságának oklevelei (1299-1526). (Nyíregyháza, 2006.)

ezeket magához is szeretné váltani, a zálogösszeg pedig János deák utódait (posteros) illeti meg. Emiatt Lázár kérte őket, hogy adják ki neki az okleveleket másolatban jogai védelmére (197-198. sz.). Lázár kérésének eleget téve ezeket szóról szóra, változtatások nélkül jelen oklevelükkel átírták és Lázárnak kiadták. Szakadt papíron, a szöveg alatti csonka részen csak egy pecsét nyoma látható. DL 108237. (Vétel útján bekerült vegyes provenienciájú iratok 2000-6065, Vétel, Pastinszky 18.) - Külzetén: Paria litterarum inpignoraticiarum condam nobilium Iohannis ac Moysis de Fanczyka pro nobili lohanni litterato de Kerepecz. 1 Az oklevél dátumot tartalmazó része csonka, az évből csak ennyi látszik: millesimo qui[ ]o. A hátoldalon XVIII. századi írással a következő évszám látható: 150[...|. Ennek alapján csak 1502 jöhet szóba, hiszen hétfő ebben az évben esett Ambrus-napra. 1504. február 26. (in Ardo, f. II. p. dom. Invocavit) Kerepecz-i Imre beregi alispán és a négy szolgabíró emlékezetül adja, hogy Began-i János özvegye, most Wdwary Mihály felesége (conthoralis): Borbála (nob.) előttük azt ajobbágytelket és pusztatelket (predium), amelyet ő és néhai férje zálogjogon birtokolt, visszaadja (per modum restitucionis) néhai férje osztályos atyafiainak (fr. condiv.): Kristófnak, Györgynek és Boldizsárnak, [ígérve], hogy a telek és a pusztatelek ügyében soha többé [nem lép fel]. Szakadt, halovány papíron, szöveg alatt öt pecsét nyomával. DL 105362. (Wesselényi cs. lt.) 248 1504. június 3. (ex castro Mwnkach,/. II. p. Trinitatis) Gywlay Gergely munkácsi várnagy és beregi ispán levele testvéréhez, Gywlay Mihály racsai várnagyhoz. Tudatja, hogy Űrnapjára (jún. 6.) otthon szeretne lenni; semmilyen hírt nem hallott róla, holott vágyakozik a testvéréről szóló hírekre. Ilyen rövid időről lévén szó, már nem küldött hozzá senkit. Arra vár nap mint nap, hogy (hivatali) társa megérkezzen Budáról, és ő továbbállhasson. Kéri, hogy lovainak küldjön zabot az ő számlájára, hiszen van nála pénze. A török subát elviszi neki, de nagyon kéri a zabot. A levél szövege: Egregie domine et fráter charissime! Hoc scire dare possum veraciter, quomodo Deo permittente ad festum Corporis Christi in domo volumus esse, nullám tamen famam ex parte vestri audire potuimus, qualiter estis, et nos tamen fuerimus cupabiles. Ex quo aliquem infra erga vos non misimus in tanto tempore, expectam enim socium meum de Buda quottidie, ut veniat et tandem descendam amplius. Rogo vestram fraternitatem nobis disponere avenam pro equis nostris ad racionem pecuniarum nostrarum et tamen apud vos habemus pecunias. Nos vero subbam Torok disposuimus et vobis portabiinus, sed avenam multum rogo disponatis. Dátum ex castro Mwnkach, feria secunda post festum Sancte Trinitatis anno 154. Gregorius Gywlay castellanus castri Mwnkach et comes in comitatu Bereg etc. Papíron, papírfelzetes zárópecséttel. Révay cs. lt., Div. Fam. 105-20. (DF 260462.) - Külzetén: Egregio domino Michaeli Gywlay castellano castri de Racza fratri nobis charissimo. 1505. február 3. (ex Ardo, f. II. in Blasií) Kerepecz-i Imre beregi alispán és a négy szolgabíró emlékezetül adja, hogy Gerche-i Barnabás (nob.) előttük törvényesen megjelenve szemtől szembe tiltotta Swran-i Györgyöt a Bereg megyei Kysmwsay birtok szőlőhegyén lévő Chamaz nevű szőlőtől. Erre György azt válaszolta, hogy ő nem engedi, hogy e tiltás hatályba lépjen (prohibicionem contra se viribus acrescere permittere nollet), hanem halasztás nélkül kész válaszolni Barnabásnak a szőlő ügyében. Erre Barnabás kijelentette, hogy jelenleg nem kíván semmilyen keresetet György ellen előadni. Papíron, szöveg alatt négy pecsét darabjaival. DL 82219. (Zichy cs. zsélyi lt. 214-B-l46.)