Neumann Tibor: Bereg megye hatóságának oklevelei (1299-1526). (Nyíregyháza, 2006.)

investigando talem certitudinis comperimus veritatem et in nostri veluti devenit memóriám, quod ab awo et prothawo nostris predecessoribus actenus nunquam pedites inter dictas possessiones Ianosy et Kygos viam iniustam habuissent et thelonium in dicto opido Zaaz non fuissent solvere obligati. Dátum in Lomperthzaza, feria tercia post festo(!) scilicet Exaltacionis Sancte Crucis, anno Domini millesimo quadringentesimo quinquagesimo octavo. Papíron, szöveg alatt három pecsét maradványaival. DL 55622. (Kállay cs. lt. 1400-788.) 1458. december 12. (in Lomperthzaza, f. III. a. Lucie) Besenyud-i István és B[ylke]-i Mihály beregi alispánok és a négy szolgabíró emlékezetül adja, hogy Kysguth-i János urai, Kyswarda-i Miklós, Aladár és László (egr.) nevében -, valamint Darocz-i György, Gergely és Márton-a saját és atyafiaik (fr.) nevében-jelenlétükben a királynak, valamint Kwsal-i és Hadad-i Iaakch fiainak a Kazon-i és Deda-i jobbágyait eltiltották attól, hogy bizonyos szántó-, rét- és erdödarabokat, valamint halfogó vizeket (aquarumpiscaturarum) - ezek határvonala: dél felől, ahol a Kezepher kifolyik a nagy tóból az erdő felé, egyenesen halad Kebewldes földig, felmegy a Magas Gorond-ra, egyenesen megy a Borzlyuk felé, innen a Varhel Goronda-ra egészen a Pethlend határig, dél felől áthalad az erdőn (aparte meridionali, ubi Kezepher exit de magnó lacu, versus silvam tendenteml, usque terram Kebewldes directe transiendo!, ad Magas Gorond ascendendo et inde ad Borzlyuk [tran]siendo directe, inde ad Varhel Goronda indeque usque metam Pethlend a parte meridionali silvam pertransiendo!) - a maguk részére elfoglalják, elidegenítsék, kisajátítsák, hasznait élvezzék, ezek birtokába magukat bevezettessék. Szakadt papíron, szöveg alatt három pecsét nyomával. DL 84499. (Lónyay cs. lt. 16-15.) - Külzetén: Prohibitoria. 1459. április 2. (in Lomperthzaza, f. II. p. dom. Quasi modo) Homok-i Demeter és Zenthmyklos-i Vajdafi (filius Wayvode) Mihály beregi alispánok és a négy szolgabíró emlékezetül adja, hogy Kerepecz-i Miklós fia: András, Márton fia: György, Benedek fia: János és András fia: Miklós tiltakozott, hogy az Esnete birtokon lakó emberek bizonyos szántó-, rét- és erdődarabokat Kerepecz birtok határában, különösen a Hydaspathak és a Kerepecz folyó között, erőszakkal a maguk részére elfoglaltak és Esnethe birtokhoz csatoltak. Ez ügyben bemutatták privilegiális oklevelüket, amelyből bebizonyosodott, hogy az említett földdarabok őket illetik meg. Ezt követően a Kerepecz-i nemesek eltiltották a szintén megjelent Esnethe-i vendégeket (hospites) a Hydaspathak és Kerepecz folyó közötti szántó-, rét- és erdődarabok - különösen a Keczenlaza, Malnos és Melmachar nevüek elfoglalásától, kisajátításától, haszonélvezetétől és az ezek birtokába történő bekerüléstől. Papíron, szöveg alatt öt pecsét maradványaival. DL 69833. (Kende cs. lt. 195.) 210 1460. május 5. ([in] Lamperthzaza, f. II. a. Iohannis ap. ante portám [Latinam]) [...] beregi alispán és a négy szolgabíró emlékezetül adja, hogy Darocz-i [Dénes] szorongató szükségei elhárítására saját Darocz-i telkét (propriam curiam suam) minden müvelés alatt álló és nem álló [szántófölddel], réttel és minden más haszonvétellel meg tartozékkal együtt zálogba bocsátotta Darocz-i Mártonnak négy aranyforintért. Ha bármikor ugyanezt az összeget visszafizetné, Márton minden pereskedés nélkül köteles a telket visszaadni. Dénes vállalja, hogy a zálog ideje alatt a telek birtokában Mártont saját költségén megvédi. Csonka papíron, szöveg alatt négy pecsét maradványaival. DL 86690. (Teleki cs. gyömrői lt. 20-1090.) - Regeszta: Teleki, gyömrői 231. sz.