Neumann Tibor: Bereg megye hatóságának oklevelei (1299-1526). (Nyíregyháza, 2006.)

i 1428—1431 közötti

1 Waya-i Ábrahám beregi alispán és a szolgabírák.

2 A tanúvallomást tevő nemesek és birtokaik neve a következő: Hethe-i Gábor és Geche-i Mihály alhatárosoknak (vicecommetanei) tudomása van arról, hogy Hegh és Helmwch birtokok Callo-i Lewkws (dictus) Miklóst és fiait illetik meg zálogjogon, de hogy a két birtokot Miklós és fiai erőszakkal foglalták volna el, nem tudják. - Geche-i Benedek és Mihály, Kerestwr-i Helaley és Kelche-i Farkas (dictus) Jakab alhatárosoknak tudomása van arról, hogy Hegh és Helmuch birtokok Miklós és fiai kezén vannak zálogjogon, de nem tudják, hogy erőszakosan foglalták volna el. - Harabor-i Bálint fia: Pál alhatárosnak, Orozy-i Lászlónak és Tamásnak tudomása van arról, hogy Hegh és Flelmuch birtokok régtől fogva, nagyatyáiktól és dédatyáiktól fogva (ab avo et prothavo) örökjogon őket illette, de ők atyafiaikkal együtt eladták azokat az említett(!) Albert perjelnek. Tudnak arról is, amit a fenti Gábor, Mihály és a többi nemes vallott. - Geche-i András és Máté alhatárosok ugyanazt vallották, amit a fenti nemesek. - Hethe-i István fia: János fia: Bálint alhatárosnak tudomása van arról, hogy Lewkws Miklós a fiaival együtt Hegh és Helmuch birtokokon zálogjogokkal rendelkeznek, de arról nem tudnak, hogy a birtokokat erőszakkal foglalták volna el. - Gechei Illés fia: Benedek alhatárosnak, Komlos-i Egyed fia: Illés, Ugrinus fia: István és Simon megyebeli nemeseknek ugyanerről van tudomásuk. Az eredeti papír feljegyzés elpusztult, a fényképen hátoldali pecsétek nyoma látszódik. DL 97745. (Vay cs. berkeszi lt. 905.) 1 Az oklevél keltezést nem tartalmaz, a datálás Vajai Ábrahám alispán hivatali ideje alapján történt. 2 Az oklevél egy tanúvallatásról készült vázlat, ezért még a szokásos formulákat sem tartalmazza. 176 1438. március 28. (Bude, f. VI a. dom. ludica) Albert király Bereg megye ispánjának vagy alispánjának és szolgabíráinak. Elpanaszolta neki, a főpapoknak és a báróknak Gwthi Mihály fia: János - a maga és osztályos atyafiai (fr. condiv.): Gwth-i István fia: György, Barnabás fia: Miklós és Zoárd fia: István nevében -, hogy Chazloch-i Mihály Barkazow birtokon lakó népei és jobbágyai útján a minap (pridem), karácsony (1437. dec. 25.) körül a Bereg megyei Kisgwth birtokuk területén lévő nagy tölgyerdőt tőlük jogtalanul elfoglalta és Barkazow birtokához csatolta, teljességgel kizárva őket annak birtokából, őket és jobbágyaikat pedig nyíllövésekkel űzette el onnan. János könyörgött, hogy a király, a főpapok és a bárók szolgáltassanak nekik jogorvoslatot. Mivel nem akarja, hogy az országlakosok közül bárkit megfosszanak a jogaitól, megparancsolja, hogy rövid időn belül hívják össze törvény-székükre Gwth birtok valamennyi szomszédját és határosát, valamint a megyebeli nemeseket, akiket a megyei hatóság tagjai, a királyi emberek egyike, a leleszi konvent tanúbizonysága - akinek a kiküldésére a konventet ezzel az oklevéllel kéri fel - és a felek vagy ügyvédeik — akiket a tanúvallatás előtt nyolc nappal az egyik szolgabíró valamelyik birtokukon vagy részükön hívjon el - jelenlétében hitükre, a hozzá és a szentkoronához való hüségükre, a feszület érintésével tett eskü alatt kérdezzék ki, és ha úgy találják, hogy János és társai Kisgwth birtok területén lévő tölgyerdejét a jelzett időben, egy éven belül Chazloch-i Mihály jobbágyai uruk parancsára valóban elfoglalták, onnan kizárva őket, akkor újabb parancsára nem várva, zárják ki előbb Mihályt az erdő birtokából, amibe vezessék be újra Jánost és társait, iktassák az erdőt újra a részükre, és a nevében és az ez ügyben rájuk ruházott hatal-mánál fogva védjék meg őket minden támadótól, különösen Mihálytól. Ezt követően a királyi ember a konvent tanúbizonyságával együtt idézze