Neumann Tibor: Bereg megye hatóságának oklevelei (1299-1526). (Nyíregyháza, 2006.)

Hely-, név- és tárgymutató Az alábbi mutató kizárólag az oklevélkivonatokban említett településeket, személyeket és/vagy családokat, illetve fogalmakat tartalmazza, az előszóban és a tisztségviselői sorokban szereplőket nem. A mutatóban található számok az oklevélkivonatok sorszámával egyeznek meg. Használatuk elé a következő rövid megjegyzések kívánkoznak: Csak a tisztségviselő személyeket mutatóztam külön, a többiek esetében csak a családnevet vettem fel (például a tisztséget nem viselő Kerepeci Bálintot csak a „Kerepeci cs." rovatból kereshetjük vissza, míg Kerepeci Imre beregi alispán teljes névvel szerepel). Azok a XIV. századi személyek, akiknek a kilétét az oklevelekben csak keresztnevükkel és apjuk nevével határozták meg, a mutatóban saját és apjuk keresztnevénél egyaránt szerepelnek. Ha azonosíthatók voltak, szögletes zárójelben családnevüket (illetve származási helyüket) is feltüntettem. A ragadvány-, illetve nem településnévből képzett családnevekről mindig utalás történik a gyakran családnévként is alkalmazott „előnévre" (predikátumra). Például „Bolond cs. lásd Bilkei Bolond". Az azonos faluból származó, de különböző családneveket használó nemesek így mindig származási helyüknél találhatók meg (lásd például Óbégányi, Hetei stb.), családnevenként csoportosítva. A jobbágycsalád- és ragadványneveket nem mutatóztam, ezek a jobbágynévsor rovatból gyűjthetők össze. A településnévből képzett családnevek után zárójelben feltüntetett megyenév nem arra utal, hogy a család kizárólag abban a megyében birtokolt, hanem hogy a névadó település mely megyében található. így például az „Újhelyi (Tiszaújhely, Ugocsa m.) cs." meghatározás csak azt jelenti, hogy a korban Újhelyinek nevezett család az Ugocsa megyei, ma Tiszaújhelynek nevezett településről vette a nevét (emellett Bereg megyében is birtokolt). Az oklevélben középkori írásmóddal szereplő névalakokról csak akkor történik utalás a feloldott névalakra, ha az nem egyértelmű. Például Kerepech-rö\ nem utaltam Kerepecre, de Sapzol-ról Zápszonyra igen. A településnevek a mutatóban középkori magyar nevüknél szerepelnek. Zárójelben azonban feltüntettem a mai magyar nevet is, ha az a középkoritól eltért. A zárójelben szereplő megye is természetesen a középkori megyét jelenti. A mai magyar névről mindenhol utalás történik a középkori magyar névre. Például „Déda (Beregdéda, Bereg m.)", illetve „Beregdéda lásd Déda". A mutató nem tartalmazza a mai ukrán településneveket, amelyeket a kötet végén található magyar-ukrán és ukrán-magyar helynévmutatókban találhatunk meg. Az azonosíthatatlan család- és településneveket dőlt betűvel szedtem, akárcsak a földrajzi neveket, amelyeket nyelvészeti szempontok miatt nem írtam át fonetikusan. Ezeket követően zárójelben az a birtok szerepel, ahol az adott földrajzi objektumról (rét, patak, hegy stb.) említést lettek. A mutató rövidítései cs. - család fii. - földrajzi név h. - helység, település kh. - keltezési hely(ként) m. - megye nb. - nembeli, nemzetségbeli opp. - mezőváros (oppidum) szb. - szolgabíró v. - város