Haan Lajos–Zsilinszky Mihály: Békésmegyei oklevéltár számos, hazánk beltörténetére vonatkozó adatokkal – Monumenta diplomatica comitatus Békesiensis. (Budapest, 1877.)

rendelést. Ha ezek is semmiképen nem lehetnének, engedje meg, hogy interpositiónk által szállhassanak haza laktok földekben, ily okkal, hogy mihelyt Isten, hatalmas császárunknak igért kegyelmessége teljesíttetvén, alkalmatosságot ad, ők is ajánlott és az fényes portának igért kötelessége mellé állhassanak vissza; minthogy ha el nem vettetnek, elszakadni az fényes portátul nem akarnak . . . ha mégis szomorú válaszok talál lenni az magyaroknak, mind Isten s mind hatalmas császár és mind ez világ előtt mentek akarunk lenni, hogy mindezekkel hűségünknek akartunk megfelelni csak egyátaljában és világosan meg kell mondani mind a vezérnek s mind tihajának, hogy ezek tovább nem várakozhatnak sem quartélyok sem más alkalmatosságok nem lévén 65. 1681. aug. 9. Szenczy István Túrról írja a (fejedelemnek, másnak?), hogy ügyei „a török nemzet előtt oly karban vannak, hogy maga sem kívánhatná jobban" biztatja, hogy a török minden ellen megoltalmazza; de titkos betűkkel ez áll írva: a Fejedelemnek az fülét (megtekeri) 128-at 133-at megöleti, ha jobban nem alkalmaztatyák magokat. Igen neheztel az pasa az fejedelemre hogy az praefígált terminusra ki nem száll, és azt mondja: az egész hadaival bemegyen az fejedelemre s meglátogatja." „Az török tábor szintén Várad mellett Szőllős felől az Körös mentében fekszik; mind megjártam. Az jenei pusztán személye szerint ott vagyon amaz híres Szeidi pasa ha, tömösvári gyulai, csanádi török már mind elérkezett, mostan az lippai karansebesiek gyűlnek. Az pasa nékem azt mondá: maga is 11 presentis, ha az hadai megérkeznek, minden okvetetlen kiszáll, senki után nem várakozik."