Haan Lajos–Zsilinszky Mihály: Békésmegyei oklevéltár számos, hazánk beltörténetére vonatkozó adatokkal – Monumenta diplomatica comitatus Békesiensis. (Budapest, 1877.)

nem adtak reájok mentél . . . énnékem tudtomra adták, ha ez, kinek Isten irgalmazzon, az hatalmas Császárnak fülibe esett volna, azt sem tudnád, micsoda szörnyű Halállal érette köllene megh halnod; nem tudod te azt, hogy amiképpen egyéb országba az hatalmas Császárnak, Erdély is azonképpen, Erdélyt nem hogy az rablástúl, de süt az repülő madártól is oltalmazza, nemhogy, mi az oka, hogy ily vétket cselekedtél, ihol mihelyt az én levelem hozzád jut Eszedet fejedbe szed, hogy a kiket te elrablottál, mind Marii áj okat mindeneket viszszaagyj és helyre helyheztesd, és mivelhogy Tartsa és Gálos Petri mind kétfelé Adót adtak, annak is mi az oka, hogy elrablottad azokat is . . . ezután ez dologh az hatalmas Császárnak Fülébe ne essék, mert nem Jószagoddal, hanem Fejeddel éred megli, az is rettenetes Halál lészen. (Jegyzet: Ezen szigorú levelek kibocsátása akkor következett, mikor a fentebb emiitett 10 ezertallérnyi ajándék a portára megérkezett. Ezt hja Báthori Ist. embere Don Pál jan. 2-kán 1584: „hogy az 10 ezer Tallért neki (a nagyvezérnek) megemlítették, jobban ígérte és mutatta dolgainkat a Császárnak eleibe adta és parancsolatokat szerzett Bassákra, Bégekre, hogy az elvett marhákat megadgyák az Fődet falukat ugybirják mint annak előtte bérták, újítást semmit se tegyenek stb." Zs. M.) 7. Kivonat. Kendy 8án dor, Ko vacscó czy Farkas és S o ni b o r y László 1584. máj. 13-kán G y u 1 a f e li é rvárról irnak Báthory István lengyel királynak az erdélyi fejedelem örvendetes növekvéséről és a töröknek folytonos garázdálkodásáról a Végeken. Vidékünkre vonatkoznak ezek foglaltatnak : „Az minemű Parancsolatokat az Portáról a rablás felől hoztak volt az Véghbeliekre, azokat mi mindgyárast nekik