Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. 1319-1526. (Budapest, 1910.)

debentis constitutum, per ipsum Urbanum propterea transmissum a perquisitione auri et argenti ac monetarum, quarum non parve quantitates in quibusdam tribus curribus quorundam mercatorum ipsos currns cum huiusmodi auro et argento ac monetis ad Poloniam educentium extitisse referuntur, prohibuissent«, a mivel úgy a kassai kamarának, mint pedig nekünk — mondja a király — nagy kárt okoztak. Ezt az esetet illetőleg tehát a bártfaiakat hallgassák ki és derítsék ki az igazságot. Papiroson, alul rányomott pecsét töredékével. 222. 1430. november 11. Ulm. Zsigmond király Klen (Klein) Henrik bártfai bíró, Péter deák harminczados és Gáspár aranyműves, ugyanottani esküdtek kérelmére meghagyja Baliczky Miklós lengyel embernek (»polono«), hogy miután a bártfaiakat az újévi ajándék fizetése alól felmentette, őket ilyen czímen zaklatni és károsítani ne merje. Hártyán, alul töredékes pecséttel. 223. 1430. deczember 3. Öbuda. Borbála királyné Bajmóczy Onofíriusfiai Bardus, János és Lénárd harminczadosok panaszára meghagyja a bártfaiaknak, hogy a Lengyelországból behozott sót ezután akadálytalanul engedjék be az országba. Papiroson, pecséttel. 224. 1430. deczember 20. Krakkó. Baliczki Miklós (»marchio in Sturcze«) levele Bártfa város tanácsához, melyben két herélt ló (»duos spadones«) küldését kéri (melyekre szüksége van — »est summa necessitas, quia debemus equitare ad bellum in Lithwaniam«), melyeknek árát a szent György-napi adóból számítsák le. Papiroson, töredezett zárópecséttel. 225. 1430. Bártfa város adólajstroma. Papiroson, hosszúkás könyvalakban. 226. 1430 körül, május 1. után. Esztergom. György, a szt. Tamás egyház prépostja és esztergomi kanonok, levele Miklós pannonhalmi apáthoz. »Venerabilis vir, domine mi honorande. Intellexi quomodo quidam duo jobagiones nostri prepositales in Ysaa residentes, per iuratos in Zenthmarton capti detinentur, quos idem iurati absque omni eorum culpa condempnare et punire nituntur. Un de vestra scire dignetur venerabilitas, quod universi convicini et commetanei tam nobiles, quam ignobiles aperte fatentur,